A MiTo formája igazi mestermunka, látványa olyan hatással van ránk, akár egy korty szerelmi bájital – a hölgyek elalélnak tőle, a férfiak szíve pedig hevesebben kezd dobogni. Ahogy egy minőségi olasz öltönynél, úgy az Alfánál is megkérik az exkluzivitás árát. Igazság szerint a MiTo a Grande Punto méretosztályába tartozik – erre a modellre is épül –, de az eggyel nagyobb Bravónál is borsosabb az ára.
Még azelőtt essünk túl a fiskális kérdéseken, mielőtt a kis olasz végleg megbabonázna minket lehengerlő desingjával. Az 1,4-es, 78 lóerős MiTo négymillió alatt hazavihető, míg a Grande Punto ugyanezzel a motorral 845 ezerrel kerül kevesebbe. Akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha például az ötajtós 1.4 T-Jet (150 LE) Bravót vesszük alapul, ugyanis az Alfa ezzel az aggregáttal (1.4 Turbo/155 LE) is drágább, pontosan 545 ezer forinttal. Persze, ahogy egy puccos ruhánál, úgy a MiTo-nál is a márkanevet és a különleges szabást kell keményen megfizetni, s bizony az egyedi hacukákra bőven akadnak érdeklődők…
Kívül- belül lehengerlő az új Alfa
Szóval, nagyon „ütősen” néz ki a kocsi! Még az Alfa-tulajok is számtalanszor dudáltak, villogtak, sőt, egyikük majdnem kiesett GT-je ablakán, amikor kihajolt, hogy alaposan szemügyre vegye a MiTo-t. S hogy mit néznek ennyire? A válasz egyszerű, a csodaszép, gyöngyszem alakú lámpaburákat, a decens hűtőpajzsot, a formás orrspoilert, a hátsó kerek LED-es lámpákat, no és nem utolsósorban a 17 colos, klasszikus ötküllős felniket.
Ahogy a szerelemben, úgy az autóknál sem minden a külső, a lélektelen belső könnyedén eltántoríthatna a nagy Ő-től. Kifejezetten tetszetős, elsőre igényes benyomású, igazi latinos temperamentumot tükröző műszerfalat raktak össze. A háromküllős, ezüstbetétes kormány telitalálat, a pult tetejének textilhatású, gumírozott puha műanyaga is szép. Persze találunk kemény műanyagokat is, a fiatos középkonzol kapcsolópaneljai kissé fantáziátlanok, mégis abszolút pozitív a belsőről alkotott benyomásunk. Az ülések igényes varrása, a fémbetétes váltógomb, az indításkor és leállításkor megjelenő kis MiTo-ikon a központi kijelzőn mind-mind olyan apró figyelmesség, ami sokat jelenthet annak, aki ad az ilyesmire.
DNA-kapcsoló, avagy a sofőralakító
Nehéz egyértelmű véleményt alkotni az Alfa vezetéséről, menetteljesítményéről, mert bizony az autónak három arca is van! A váltó megvezetése egészen jó, bár kissé hosszú úton mozog a kar, s a harmadik fokozat állandóan makacskodik, de rövid idő után mindez megszokható. A hatfokozatú váltó mellett kapott helyet a DNA-kapcsoló, mellyel dinamikus, normál és négy évszakos állás közül választhatunk. Az apró kis kar eltolásával és lenyomásával a kiválasztott karakterhez igazodik a motor, a fék, a kormányzás, a futómű és az ESP beállítása. Hóban vagy esőben ajánlott az „A” (All weather = mindenfajta időjárás) programot választani.
Ilyenkor hamarabb lép működésbe a kipörgésgátló és az elektronikus stabilizáló rendszer. Utóbbi külön figyelmet fordít az eltérő felületen való fékezésre és a túlkormányozottság minimalizálására. „N”-ben (Normal) minden beállítási érték a hétköznapokra kalibrált autózást támogatja, de vitán felül a „D” (Dynamic) a legizgalmasabb. Erre az üzemmódra kattintva közvetlenebbé válik a kormányzás, csökken a szervorásegítés mértéke, érzékenyebb lesz a gázpedál, ezáltal javul a gázreakció is. A VDC menetstabilizáló, a kipörgésgátló és az elektronikus Q2 is – utóbbi egy önzáró differenciálmű – csak később szól bele a mókába. A legörömtelibb mégis az, hogy kapunk egy kis ideiglenes túltöltést, s végre kiaknázhatjuk a motorban rejlő 230 Nm-nyi nyomatékot.
Az aprócska 1,4-es blokkból a turbófeltöltő segítségével tisztességes 155 lóerőt préseltek ki, ami kiváló, 8,0 másodperces gyorsulást tesz lehetővé. Sport üzemmódban elindulva az elektronika engedi meg-megnyikkanni a kerekeket, érezhetően jobban meglódul a MiTo. A kis lökettérfogatú turbómotorok magasabb fordulatszám-tartományban általában már kifulladnak, de nem ez a blokk! Ha a helyzet úgy kívánja, akkor bátran a leszabályozásig is kergethetjük a MiTo-t, nem tapasztalunk erőtlenséget 5000 és 6500 fordulatszám között sem. A dupla krómozott kipufogóvégeken keresztül még egy kis morcos motorhang is jár a gázfröccsökhöz. No nem hátborzongató oroszlánüvöltés hallatszik, de érezni, hogy az olaszok itt is próbáltak az érzelmeinkre hatni. A nagy fogyasztás mellett sajnos nem mehetünk el szó nélkül, hiszen a nem éppen pillesúlyú (1145 kg) 1.4 Turbo átlagosan 9,2 litert gurított le a torkán tesztprogramunk során. Valamelyest tompítja a magas értéket, hogy az autót alig 1000 km-rel vettük át, a bejáratást követően tehát várható még némi fogyasztáscsökkenés.
A futómű – hála a feszes hangolásának, az elektronikus Q2 differenciálzárnak és a 17 colos felniken feszülő 215/45-ös peres gumiknak – egészen nagy tempóban is garantálja a stabilitást. Nem kell lemondanunk az örömautózásról, kanyarokban provokálva bizony riszálásba kezd, de jóindulatúan irányítható marad az Alfa feneke, s könnyedén korrigálható a hátsó csúszása.
Passzentos belső, aprócska raktér
Az utastér kisautós méretű, de elöl semmi okunk panaszra. A fűthető első ülések (40 000 Ft) kényelmesek, jó szolgálatot tesz az állítható deréktámasz és a könyöklő (30 000 Ft) is. Alapesetben négyszemélyes a MiTo, az ötüléses kivitel felára 30 000, a harmadik középső fejtámláé 20 000, az osztva dönthető támláké pedig 39 000 forint. Hátul csak passzentosan férnek el az utasok, a lábtér mérete még csak-csak elmegy, de frizuránk bizony már súrolhatja a tetőkárpitot. A második sorban csemetéink érezhetik csak kényelmesen magukat. Őket biztosan nem fogja zavarni, hogy igencsak leszegett fejjel kell bemászni hátra, pedig az "Easy entry" funkció révén az első ülés lapja és támlája is előresiklik.
Az ajtók rendkívül hosszúak, nyitásuknál fokozottan ügyelni kell, nehogy a mellettünk álló autónak csapjuk őket. Szépek a keret nélküli ablakok, kellemesen szól a Bose hifi, s a beépített USB-csatlakozón keresztül kedvenc zeneszámainkat akár pendrive-ról is hallgathatjuk. A hátsó ajtót a jelvény megnyomásával nyithatjuk, de a csomagtartó pereme rendkívül magas, a nehezebb poggyászok beemelése ezért kényelmetlen. A mindössze 270 literes raktér ráadásul keskeny és mély, az utazótáskákat csak egymásra tornyozva tudjuk bepakolni. De mit számítanak ezek a bagatell dolgok a divatra sokat adó MiTo-vásárlóknál, a méretre szabott olasz öltönyöket sem a jókora zsebeik miatt veszik meg!
Forrás: Autó-Motor
|
Autó-Motor 
