Paul Verhoeven holland filmrendező könyvet írt Jézus Krisztusról. Az erőszakot és szexualitást sok filmjében botrányos módon ábrázoló művész állítólagosan húsz év kutatási eredményét foglalja össze művében. A könyv a Da Vinci kódhoz és más, a Bibliát kiforgató „alkotásokhoz" hasonlóan hajmeresztő állításokat tartalmaz Jézusról.
A „Názáreti Jézus: egy realisztikus portré" című könyv megjelentetését szeptemberre tervezi a J.M. Meulenhoff nevű holland kiadó, az angol fordítást pedig 2009-re ígérik. A kiadó szóvivője elismerte: Verhoeven műve számos ponton ellentétes a keresztény hittel. A rendező állításai szerint ugyanis Jézus lehet, hogy egy római katona fia volt, aki megerőszakolta Máriát, elárulásáért pedig nem Iskariótes Júdás volt a felelős.
A könyv hitelességét már megjelentése előtt többen vitatják. Bill Donohue, a Katolikus Szövetség elnöke szerint a rendező állításai nevetségesek. Donohue a FOXNews csatornán adott interjújában azt nyilatkozta, a könyv nem egyéb, mint „üres spekuláció, amelynek semmilyen alapja nincs". Hozzátette: már az önmagában nevetséges, hogy Verhoeven állítólag húsz évet dolgozott művén, de állításait így is csak feltételesen fogalmazza meg. „Ez nem fogja befolyásolni a keresztényeket, de azokat a tudósokat sem, akik amúgy kételkednek a Bibliában. Ez egyszerűen Hollywood európai kiadásban."
Tény, hogy az idén 70 éves Verhoeven már évek óta arról álmodik, hogy megfilmesítse Jézus életét. Bár megközelítését tudományos kutatásokra kívánja alapozni, üzleti szempontból tisztában van vele, hogy a Jézus Krisztus utolsó megkísértése vagy a Da Vinci kód filmek után kissé későn akar a „piacra lépni".
Kirk Bingaman, aki a Fordham Egyetem vallási szemináriumán vezeti a pásztorlási programot, úgy véli, maga az ötlet, hogy Máriát megerőszakolták, nem újkeletű. „Az elképzelés első és második századi forrásokra nyúlik vissza, dehát ezekre nem nagyon lehet építeni. Semmilyen empirikus bizonyítékot nem tudunk szerezni. Én inkább az apostoli hitvallást fogadom el, mely szerint Jézus szűztől született".
 Paul Verhoeven. Vihart kavart
Verhoeven lelkes követője volt az úgynevezett Jézus szemináriumnak, amelyet Dr. Robert W. Funk alapított 1985-ben. Funk ebben az évben hozta létre a non-profit Westar Intézetet Santa Rosában, amelynek célkitűzése úgymond a bibliai kutatások és műveltség támogatása volt. Első projektje a Jézus szeminárium volt, amely a kereszténységet akarta „hihetővé és relevánssá" tenni a posztmodern világban. A csoport tagjai tudományos levelezést folytattak egymással, és évente kétszer összegezték az eredményeket. Ennek eredményeképpen lényegileg megkérdőjelezték az Újtestamentumban szereplő csodákat és Jézus kijelentéseinek hitelességét. Tudományos kutatásai nyomán a csoport 1995-ben arra a megállapításra jutott, hogy Jézus nem támadt fel testben, valószínűleg nem is volt sírja, és holttestét a kivégzői tüntették el.
A csoport arról lett különösen ismert, hogy a tudósok szavazásra bocsátották Jézus mondásait. A hitelesség fokát színekkel jelölték: a piros jelentette azt, hogy a kijelentés kétség kívül hiteles, a rózsaszín jelezte azt, hogy valószínűleg hiteles, a szürke arra utalt, hogy némi történelmi igazságot tartalmaz, a fekete pedig a kijelentés teljes elutasítását jelentette. Összességében a Jézusnak tulajdonított mondások 80 százalékát elutasították (ezekhez a bibliai könyveken kívül az apokrif evangéliumokat és az egyéb korai keresztény iratokat is figyelembe vették).
A fenti színkódot használva, a kutatók feketével jelölték például Jézusnak a föld sójával kapcsolatos kijelentését, az újjászületés sürgetését, és az önmagára kimondott kijelentések többségét, beleértve azt is, amikor Messiásnak mondta magát. A jövőről és az utolsó ítéletről szóló kijelentések is fekete szavazatot kaptak a tudósoktól.
A csoport egyik nagy kritikusa a CBN keresztény tévécsatorna házigazdája, Pat Robertson, aki szerint a kutatók a Bibliát akarják a saját hitetlenségükhöz igazítani. William Portier, az ohiói Dayton Egyetem vallástudomány professzora szerint a szeminárium az Újtestamentum-kutatás „szélsőséges minimalista" irányzatát képviselte, és provokatív kijelentéseket tett, de „mivel tudósokról van szó, foglalkozni kell velük".
Verhoeven tehát ilyen forrásokból merített „ihletet" művéhez. A rendező egyébként a hetvenes években keltett először figyelmet filmjeivel saját hazájában, majd később Hollywoodban dolgozott. Műveiben előszeretettel ábrázolja az erőszak és a szexualitás, azon belül is a homoszexualitás kapcsolatát, és az emberi psziché sötét oldalát. A Robotzsaru, Az emlékmás, A csillagközi invázió és a Showgirls mellett igazi hírnévre az Elemi ösztön című filmjével tett szert, amely a magyar származású Joe Eszterhas forgatókönyvéből készült és a kilencvenes évek egyik leghírhedtebb botrányfilmje lett. Míg az amerikai cenzúra lerövidítette az erőszakot és a szexualitást túl kifejezően ábrázoló képsorokat, Európában szinte mindenhol a vágatlan változatot adták le.
Forrás: Hetek Online
|
