- A választásokkal kapcsolatban stratégiai pontnak tekinti Szatmár megyét?
- Úgy fogalmaznám, hogy Szatmár egy stratégiai régió központja. Leszoktunk arról, hogy két tömbben élő magyar vidékről beszéljünk, tehát Székelyföld mellett a Partiumról is. A Szatmár és Bihar megyei, még annyira, amennyire magyarnak maradt régió egyik szellemi központja Szatmárnémeti, amely magyarabb maradt, mint Nagyvárad. Ilyen szempontból tehát nem elég, ha csak székely területi autonómiáról beszélünk, hanem gondolkodnunk kell a régiók átalakításánál az északnyugati fejlesztési régió kialakításáról, oly módon, hogy megmaradjon a terület magyar jellege, és ennek megfelelő önkormányzati rendszert kell bevezetni. Ez, ha nem is olyan lenne, mint a székely területi autonómia, de nagyobb lehetőségeket biztosítana. Ezért fontos nekünk Szatmár megye.
- A közös lista azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság megérett az összefogásra?
- Nem tévesztem össze a parancsuralmi egységet a plurális, demokratikus egységgel; az egységben létező sokféleséget, a sokféleségben létező egységgel. A demokrácia egysége a sokféleség egysége, amely eltűri a másságot úgy, hogy legyenek a résztvevők bármennyire mások, egy irányba húznak. A négyesfogat minden tagja különbözik egymástól, és mégis egy irányba húzzák a szekeret. Egy ilyenfajta egységre van szükség. A jobb fajta országokban a pártok is egy irányba húzzák az országot: fölfelé. Csak Magyarországra jellemző, hogy a pártok verik szét az országot, ahelyett hogy egy irányba húznának. Emellett vannak Európában pártok, amelyek ártanak a magyar ügynek. Emlékezzünk csak 2004. december 5-re, amikor 23 millió románnal riogatták a magyarországi testvéreinket. Az ilyenfajta különállás kártékony, ezért mi most azon voltunk, hogy háttérbe kell szorítanunk a különféle pártszempontokat és a sérelmeinket, és egy irányba kell húzni a magyarság szekerét, de ha már itt volt Orbán Viktor, akkor mondhatom, hogy az egész Kárpát-medencei magyarság szekerét.
- Mit jelenthet Erdély számára a négy európai parlamenti képviselő?
- Ha az erdélyi képviselők számát összeadjuk a magyarországiakkal, valamint a felvidékiekkel, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy az egyik legnépesebb, középhatalmakra jellemző számú magyar küldöttség jelenik meg az Európai Parlamentben. Tehát elérhetjük, hogy valamennyi szomszédunknál nagyobb számú küldöttsége legyen a magyarságnak. Azt is figyelembe kell venni, hogy amennyivel több helyet vívunk ki, annyival kevesebb marad a román pártoknak, amelyek képviselőitől nem lehet elvárni, hogy a magyar ügyet szívből képviseljék nemzetközi szinten. Tehát a magyarságnak érdeke, hogy minél népesebb, minél erősebb küldöttség tegye európai üggyé a magyar ügyet.
- Ezek szerint az összes magyar érdeke kívánja, hogy elmenjünk szavazni?
- Elsősorban magunkat képviseljük. Ha magyar képviselőink lesznek, akkor az jó Erdélynek, jó Romániának, és az egész Kárpát-medencei magyarságnak. Képviselnünk kell az Unión kívül rekedt magyarokat - délvidékieket, a horvátországiakat és a Kárpátalján élőket -, hogy ők is felzárkózhassanak az európai színvonalhoz, persze ez távlati cél. De amit megmutathatunk már rövid távon is, hogy a nemzet egységes, együtt megkapaszkodunk, és felemelkedjünk ismét.
- Tart Ön a választók távolmaradásától?
- Igen. Két évvel ezelőtt hihetetlen mértékben mozgósították a választások a magyarságot Erdélyben. Soha olyan arányban nem vettünk részt, amikor a romániai szavazók körében elértük a 9,8 százalékot, holott átlagosan 6-7% körül teljesítünk. Kérdés, hogy az összefogás mennyire mozgatja meg a magyarságot. A kilencvenes évek elején, a hőskorszakban tömegek mozdultak meg egyetlen szóra. Most is erre lenne szükség. Ha az én oldalamról és az RMDSZ oldaláról érkező szavazókat megtetéznénk az összefogás új szavazataival, akkor bizakodással nézhetnénk a végkifejletet.
Forrás: Erdély Online
Legyen Ön az első hozzászóló |  |
Új hozzászólás írása