| Butaság, amit az EMI-sek mondanak |
| 2009. június 10. szerda 19:30 | ||||
![]() Szabó Ödön - Miként reagál az EMI többnyelvűségi problémákról szóló vádaskodásaira? - Nem szeretnék felesleges vitába bonyolódni semmilyen szervezettel, inkább az emberek jogos igényeiről, magatartásformákról és őszinteségről szeretnék beszélni. Szerintem jogos igénye a Bihar megyei és a romániai magyarságnak, hogy az anyanyelvét használja. Az elmúlt időszakban a törvényes kereteket ezen jogaink jó részére sikerült kiharcolni. Minden önkormányzaton, sok intézményen- színház, filharmónia, Megyei Könyvtár, kulturális központ- és egy sor műemléktáblán ott van a magyar nyelvű felirat is. Sajnos nem láttam egyik tábla kihelyezésénél sem ezeket a fiatalokat. Amikor például az EMKE kávéházra az új feliratot kitettük, vagy amikor a színházra visszahelyeztük a mi szabadságszobrunkat. Akkor sem voltak ott, amikor a kilencvenes évek végén naponta vagy hetente cseréltük a településeink határánál a magyar névtáblákat. Annak viszont csak örülni tudok, hogy létezik civil kezdeményezés, de az is igaz, hogy későn jött, és elsősorban a média jelenlétében ilyen harcosak a fiatalok. - Mit szól ahhoz, hogy szerintük elképesztő, hogy "az RMDSZ képviselői 1989 előtt még magyarul sem tudtak, és még 20 év sem volt elegendő ahhoz, hogy megtanuljanak”? - Meggondolatlan és felelőtlen kijelentésnek tartom, főleg azért, mert általánosit. Tőkés László is RMDSZ-tag és EP-képviselő lett pár napja. Ezek szerint ő sem beszélt magyarul '89 előtt? Butaság, amit mondanak. Az a vád érte már az RMDSZ-vezetőket, hogy nem beszélnek jól románul, de az még soha, hogy magyarul nem beszélnek jól. Belső frusztrációkról is lehet szó, hiszen vannak olyanok, akik otthon '89 előtt mást láttak. Azon fiatalok közül is egyesek, akik kedden nagyon hangosak voltak a magyar anyanyelv védelmében, gyerekkorukban az anyjuk nyelvén ékes románsággal hallgatták a bölcsődalokat, és így nyilván kissé frusztráltak, hogy ez a mi csodálatos magyar anyanyelvi élményünk elkerülte őket. - Mi lehet a megoldás? - Nem csak egy irányba kell lépni. Kell bővíteni a törvényi kereteket olyan területekre, ahol korlátozott az anyanyelvhasználat, a meglevő törvénykeret alkalmazásában tovább kell lépni, és ami nagyon fontos, meg kell győzni a többségi nemzetet, hogy anyanyelvhasználati jogunk nem valami ellen, hanem valamiért van. Kezdeményezéseink arról szólnak, hogy még inkább itthon érezzuk magunkat saját otthonunkban. De tudja, a legfontosabb az lenne, hogy legyen jövőnk itt, és ezt úgy tudjuk legjobban biztositani, ha ezekkel a fiatalokkal reggelente az óvoda vagy iskola kapuiban futnék össze, ahova a gyerekeiket hoznák. Sokkal többet tesznek a magyarságért azok a fiatalok, akik három-négy magyar gyermeket vállalnak, mint akik egy leszakított felirat mellett hősködnek, és magatartásukkal a köpködős kultúrát promováljak Ady, Emőd, Dutka, Szent Laszló városában. Forrás: Erdély Online
Új hozzászólás írása | ||||