"Vizitdíjat"
Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke nyilatkozata szerint a pénztár, valamint az egészségügyminisztérium elemzi a díj bevezetésének módját; az eddigi tárgyalások nyomán úgy néz ki, hogy a háziorvosi konzultáció 5 lejbe kerül majd, a szakorvosi vizsgálatért 10 lejt kell majd fizetni, míg egy egyhetes kórházi beutalás 100 lejbe fog kerülni az egészségbiztosítással rendelkezőknek.
A pénztár elnöke szerint ez nem csak azt szorgalmazza, hogy pluszpénzhez jusson az egészségügyi rendszer, hanem azt is, hogy az emberek jól gondolják meg, mikor mennek orvoshoz és ezt csak akkor tegyék, ha tényleg szükségük van rá. "Az embereknek tudniuk kell, hogy a gyógyászat pénzbe kerül, mégpedig nagyon sok pénzbe. Talán ezáltal év végig az emberek leszoknak arról, hogy hálapénzt adjanak az orvosnak, bár egy ideig biztos, hogy a kettő párhuzamosan megy majd" - mondta.
Változott a cél?
Az új rendszer bevezetésének fő célja eredetileg pont az lett volna, hogy meggátolják az "informális" fizetségeket. Amint Ion Bazac egészségügyminiszter nyilatkozta, nem is minden szolgáltatásért kell majd fizetni. Az új meglátás szerint viszont minden orvosi szolgáltatásért fizetni kell, az esődleges cél pedig a konzultációk számának korlátozása.
A tervezett rendszerről megoszlanak a vélemények. Dr. Quai Ştefan háziorvos például kérdésünkre kifejtette: ha az innen származó összeg az illető orvosnak jutna, akkor úgy gondolja, hogy helyénvaló a fizetség bevezetése, ugyanis a háziorvosok rosszul vannak megfizetve. Viszont az öt lejt kevésnek találja, tekintettel arra, hogy a számlatömbök pénzbe kerülnek, a számlák kitöltése pedig plusz időt vesz igénybe.
Veszteséges a rendszer
Dr. Marius Pîrcioagă, a Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság igazgatója jó véleménnyel van a készülő törvényről. Nagyon sok országban működik ez és nálunk is szükséges bevezetni, ugyanis, mint kiderült, az egészségbiztosítási rendszer veszteségeket halmozott fel, s ahhoz, hogy a működhessen, pénzre van szükség. Jelenleg 4,5-5 millió dolgozó és egészségbiztosítást fizető állampolgár van, s azok száma, akik részesülnek orvosi ellátásban, de nem fizetnek biztosítást, 20 millió körülire tehető.
Kérdésünkre, hogy mindez nem megy-e a betegségmegelőzés kárára, kifejtette: a megelőzést a szükséges biztonsági előírások népszerűsítése mellett az országos megelőzésre irányuló programok is biztosítják majd.
Másként vélekedik minderről egyik olvasónk, Kiss László nyugdíjas. "A kisnyugdíjasoknak ez egy átok, így is mindenütt pénzt kérnek tőlünk. A múltkor egy laboratóriumi vizsgálatra volt szükségem, s 1,3 millió lejt kellett fizessek érte. Oda jutunk, hogy az egész nyugdíj elmegy a kivizsgálásokra, nem jut pénz semmi másra. Fizessenek azok, akik megtehetik, ne a mi rovásunkra vezessék ezt be" - mondta.
Felmerülő kérdések
Egyelőre nem tudni, hogy fizetni kell-e majd a sürgősségi ellátásért is, illetve hogy milyen elbírálás alá esnek azok a - csöppet sem ritka - esetek, amikor a beteg a háziorvosi konzultáció után több szakorvosi kivizsgáláson is át kell essen, míg megállapítják a pontos diagnózist. A rendszer továbbá a kisnyugdíjasok mellett a gyermekes családokat is hátrányosan érintené, hiszen köztudott, hogy a gyerekek gyakran kapnak el különféle fertőzéseket, s elvileg a legegyszerűbb antibiotikumhoz is csak recepttel lehet hozzájutni.
Neumann Andrea
Forrás: Erdély Online
Legyen Ön az első hozzászóló |  |
Új hozzászólás írása