Gaudi Nagy Tamás és Vona Gábor egyeztet (Fotó: STOP/Bohus Péter)
A Fővárosi Ítélőtábla Fekete Sas utcai épületébe csütörtökön csak előzetes bejelentkezés és szigorú ellenőrzés után lehetett bejutni, amire okot adott a magyar gárda korábbi perein tapasztalt káosz. Az utcát lezárták, a kordonokon belül több tucat rendőr várakozott, kívül viszont csak néhány újságíró, és öt gárdistaruhás alak aszalódott. Azon a napon, amelyen a Magyar Gárda mozgalmat útjára engedő Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület sorsáról döntöttek.
Mivel már közismert, nem is húznánk az időt, és a lényeggel kezdjük. A Fővárosi Ítélőtábla háromfős bírói tanácsa három órás tárgyalás és félórányi tanácskozás után feloszlatta és megszűntette a Magyar Gárda Egyesületet.
A döntés az elsőfokú ítéletet helyben hagyta, így elméletileg és jogilag a Magyar Gárda nem létezik többé. A bíróságnak nem volt egyszerű a dolga, hiszen a Magyar Gárda Mozgalom jogilag eddig sem létezett, hiszen nem volt nyilvántartásba véve, ezért azt kellett Nagy László ügyésznek bizonyítania, hogy szoros kapcsolat van a gárda mozgalmi és egyesületi formája között. Érveit meghallgatva a bírósági tanács számára egyértelművé vált az összefüggés. A szétválasztásra való törekvés a joggal való visszaélés, mondta dr. Czukorné dr. Farsang Judit, tanácsvezető bíró, és a mozgalom anyaszervezetének nevezte az egyesületet.
Az ítélet indoklásában a bírónő kifejtette, hogy az egyesület saját céljait "döntő úton a Magyar Gárdán keresztül akarja megvalósítani, így nem hivatkozhat arra, hogy tőle függetlenül működik". A jogi személy ugyanis önmagában nem cselekvőképes, csak a benne résztvevők útján tud tevékenykedni, mondta.
Megalapozottnak találták a korábbi döntést (Fotó: STOP/Bohus Péter)
De milyen tevékenykedés ez? Azt az érvelést mindegyik fél osztotta a tárgyaláson, hogy a gyülekezési jog korlátozható, ha mások jogait sérti. Ugyanakkor Gaudi Nagy Tamás ügyvéd szerint a gárda vonulásai kizárólag a kis településen bűncselekmények áldozataivá vált emberek érdekében történt. A bíró szerint viszont a gárda szinte kizárólag a romák által elkövetett bűncselekményekkel foglalkozott, és olyan etnikai feszültségektől terhes településeket választott a vonulásaik színhelyéül, ahol a közbiztonságnak fenntartásában eleve hiányosságok mutatkoztak.
Ezek a megmozdulások a bíróság szerint nem a konfliktusok békés megoldásának irányába hatottak, hanem ellenkezőleg, tovább gerjesztették a helyi szintű konfliktust. Így az "erőszak reális veszélye fennáll", amely a feloszlatást kezdeményező ügyészség egyik legfontosabb érve volt. Mindezt kiegészítette a zárt alakzatban vonulás, a vezényszavak, az egyenruha.
Várakozás (Fotó: STOP/Szokolay László)
Hogy volt-e erőszak a per tárgyává tett három megmozduláson, abból "önmagában nem lehet az erőszak hiányára következtetni", hiszen például Kiss Róbert, a tatárszentgyörgyi megmozdulás szervezője maga is rendőri védelmet kért "a rendezvény jellegére tekintettel". A bírónő említette Vona Gábor egyik kijelentését is, amely szerint, ha Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke megjelenik egy felvonuláson, akkor ott konfliktus alakul ki, tehát, érvelt a bírónő, ha az elnök maga úgy ítélte meg, hogy a rendezvény nem tűri el az ellentüntetést, akkor az szerinte is veszéllyel jár.
A bírónő említette Dósa István korábbi főkapitány egyik felszólalását, amelyet fajgyűlölőnek nevezett. Megemlítette továbbá Szegedi Csanádét is, aki kijelentette, hogy a cigányterrorra válaszul tüntetéssorozatot tart a gárda. A véleményszabadság védelme a fajgyűlöletre nem terjed ki, mondta. Mindezek a köznyugalom veszélyeztetik, és a demokrácia alapjait veszélyezteti.
A kis településeken a gárdisták és a szervezők, ellentüntetők létszáma meghaladta a helyiek létszámát, ami minden ott tartózkodó számára közvetlenül átélhetővé tette a konfliktust. Ezzel az a baj, hogy a településen élők között lehettek voltak olyanok, akik nem kívántak részt venni semmilyen formában a konfliktusban, így őket "foglyul ejtett közönségnek" nevezte.
Lezárva (Fotó: STOP/Szokolay László)
A bírónő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ítélet kizárólag a szervezetet érinti, a gárdában működő természetes személyeket viszont nem, így az ő egyesülési, és véleményszabadságukat sem.
A tárgyalás után Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke kijelentette, a gárdistáknak és a magyar embereknek továbbra is állampolgári joguk vonulni. Szerinte a bíróság nem tudta magát kihúzni az alól a nyomás alól, amely a magyar politika és a nemzetközi politika felől nehezedett rá. A döntés hatása társadalmilag beláthatatlan következményekkel jár, mondta, majd hozzátette, hogy a döntés hatására a Jobbik és a gárda népszerűsége tovább emelkedik.
Gaudi Nagy Tamás a tárgyalást követően azonnal jelezte, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Legfelsőbb Bíróságra, és ha ott sem érnek el más eredményt, akkor a Strasbourgi Nemzetközi Bíróság elé viszik az ügyet.
Forrás: Stop.hu
Hozzászólások (1) |  |
Akit Isten elakarpusztítani, annak eszét veszi el! Minket nagyon el akar! Vagy csak "választott" uraink? De a választáskor se voltunk észnél!
Új hozzászólás írása