Csak lesz szobra a tömegbe lövetőnek Vásárhelyen
2009. november 04. szerda 22:07
Stefan Gusa
Stefan Gusa
Először megszavazták az RMDSZ-esek is, utána pedig nem sikerült visszacsinálni: csak lesz szobra a temesvári felkelőkbe lövető volt kommunista tábornoknak Marosvásárhelyen. Mégis szobrot állítanak Marosvásárhelyen Ştefan Guşă tábornoknak, az 1989-es temesvári események egyik vitatott kulcsfigurájának, mivel a marosvásárhelyi tanács kedden elutasította a szoborállításról szóló korábbi határozat visszavonására benyújtott tervezetet - írta az MTI, a romániai magyar sajtóra hivatkozva.

A 23 önkormányzati képviselőből álló marosvásárhelyi városi tanácsban csak az RMDSZ tíz tagú frakciója szavazott kedden a "szoborállító" határozat visszavonása mellett. Ezt megelőzően az RMDSZ-tanácsosok benyújtották a városházán a katonai ügyészség által készített dokumentumokat, amelyekben azzal vádolják a tábornokot, hogy aktívan részt vett a temesvári eseményekben, emberek százainak haláláért, sebesüléséért vagy eltűnéséért volt felelős. Mint ismeretes, pár hete az keltett botrányt, hogy a szoborállításról szóló határozatot az RMDSZ-es városi tanácsosok is megszavazták. Az egyre dagadó skandalum nyomán döntöttek úgy végül, hogy megpróbálják visszavonatni a határozatot - ami nem sikerült.

Ki volt ő?
Az 1994-ben elhunyt Ştefan Guşă volt az egyike azoknak a tábornokoknak, akik 1989 decemberében belelövettek a temesvári tüntetőkbe. Az illetékes katonai ügyészség 1997-ben vádat emelt ellene, akárcsak Victor Atanasie Stănculescu és Mihai Chiţac ellen. Ştefan Guşă mindig is tagadta az ellene felhozott vádakat, mi több, a forradalom hősének tekintette magát, miután szerinte 1989. december 20-án visszaparancsolta a laktanyákba a Temesvár utcáira kivezényelt hadsereget. Mások azonban úgy tudják, Ştefan Guşă katonai államcsínyt akart előkészíteni rögtön 1989 decembere után és a Ceausescu-rezsim köteli embere volt.

A mellszobrának felállításáról szóló határozatot szeptember elején fogadta el a marosvásárhelyi tanács, a döntés a tábornok nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született.

A tanács határozata felháborodást keltett a temesvári forradalmárok körében is. Markó Béla RMDSZ-elnök baklövésnek nevezte, hogy az RMDSZ tanácsosai is áldásukat adták a temesváriakba lövető tábornok szobrára. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az 1989-es temesvári népfelkelés kulcsalakja szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte az önkormányzat döntését, szerinte a tanács RMDSZ-frakciója testületi lemondásával tehetné jóvá a "cinkosságot", azonban e lemondás nem történt meg.

Forrás: Erdély Online



Hozzászólások (3)
RSS hozzászólások
1. Írta: Gyergyóka (Vendégként) - 2009. november 05. 10:20
arrow Tisztelt Kelemen Hunor
erre kéne gombot varrni, nemde?
2. Írta: Gyergyóka (Vendégként) - 2009. november 05. 10:23
arrow Tisztelt Kelemen Hunor
vagy mégis Románia elnöke lesz? És lekezeli Izsák Balázs véleményét?
3. Írta: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez. (Vendégként) - 2009. november 14. 08:59
arrow Egyik kutya, másik eb!
Már miért mondnának le.  
Hát mennyit küzdöttek, hogy odajussanak!  
Nem lovagok ezek! Cinkosok! Naivak és nemzetárulók.
Új hozzászólás írása
Név:
E-mail cím:
Hozzászólás címe:
Hozzászólás:

Biztonsági kód* Code
Hozzászólás elküldése