| 2008. július 28. hétfő 09:23 |
1957 október 4-e után valódi pánik tört ki az Egyesült Államokban. Vesztésre álltak az űrversenyben. Azt még valahogy túlélték, hogy az első űrhajóst a szovjetek küldték a világűrbe, de a Szputnyik-1 fellövése után úgy érezték, Pearl Harbor óta nem alázták meg őket így. Úgy gondolták, ha a szovjetek képesek egy 83,6 kilogrammos "holdat" előre meghatározott pályára állítani 900 kilométerre az űrben, akkor már nincs messze az a nap, amikor a világ bármelyik pontjára pusztító rakétatölteteket tudjanak célba juttatni.
1958. július 29-én Eisenhower amerikai elnök ijedtében aláírta az Országos Légügyi és Űrhajózási Igazgatóság (NASA) létrehozásáról szóló törvényt. Mellesleg megújították az oktatási rendszerüket, és dollár százmilliókat fektettek a kutatásfejlesztésbe. Az űrtörvény aláírása után két hónappal már "élesben" kezdte meg működését a világ egyik leghíresebb kormányhivatala.
A Szputnyik-krízis után Amerikának magasabb sebességre kellett kapcsolnia: az addig szétszórtan, a hadsereg különböző részlegeinél és ügynökségeknél zajló kutatásokat központosítani kellett. 1958-ban az Explorer-1 révén amerikai műhold is pályára állt, 1961-ben pedig a Mercury-program keretében már az első űrugrást is végrehajtották. Alan Shepard volt az első amerikai a világűrben.
A NASA szakemberei a világűrkutatás olyan területeire összpontosítottak, amelyeken még volt esélyük az elsőség megszerzésére. Ez sikerült is: amerikai űrhajósok jutottak el elsőként a Holdra, 1969-ben, Neil Armstrong és Buzz Aldrin nevét az egész világ megismerte.
1972-ben némileg irányt váltott a NASA, a Gemini- és az Apollo-program után a Naprendszer távolabbi részeinek kutatása is nagyobb hangsúlyt kapott. Ennek eredményeképpen a Pioneer-10 űrszonda 1983-ban elhagyta a Naprendszert.
 Űrruhák
A NASA tevékenységi illetékességébe tartozik a földi légkör, a Földet környező térség, a világűr tudományos vizsgálata, a légiközlekedési eszközök és űreszközök kifejlesztése, a kozmosz távlati hasznosításának tanulmányozása, a vonatkozó tudományos, gyártási és adminisztratív teendők összehangolása, a repülésügyi és űrhajózási nemzetközi együttműködés gondozása. Így az ügynökség számos tudományos programot is folytat az "emberes programok" mellett. Űrszondák kutatják a bolygókat, napjainkban éppen a Mars feltérképezése tartja lázban a világot.
A hidegháború végével a nemzetközi együttműködés is előtérbe kerülhetett, az Egyesült Államok ma már Oroszországgal együttműködve építi a Nemzetközi Űrállomást. Ennek ellenére a két űrnagyhatalom között feszültségek is vannak. Amerika hamarosan leszereli az űrsiklókat, így évekig Oroszországra lesz utalva. Ez pedig - mint azt sokan hangoztatják - amerikai részről, "szörnyű kiszolgáltatottsággal" jár majd.
A NASA számos objektuma és intézménye vált világhírűvé: a floridai Cape Canaveralban levő Kennedy Űrközpont, a Goddard Űrközpont, az Edwards légitámaszpont, vagy éppen a pasadenai laboratórium. Az űrkutatási hivatal a populáris kultúrában is népszerű helyet vívott ki magának, számos film és könyv dolgozta fel az intézmény történetének egy-egy fejezetét.
Forrás: Zoom.hu
|
