A Magyarok nyilaitól..........

A magyarok nyilai. 
 
 
A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket. 
De saggitis Hungarorum libera nos Domina. 
 
Igy imátkoztak Európa népei a középkorban. Legalábbis ezt tanultuk az iskola történelemóráin.  
 
Apáink így tanulták: 
A magyarok nyilaitól ments meg szent Gennárió minket. 
De saggitis Hungarorum libera nos St. Gemimiano. 
 
Nagyapáink tankönyvében így írták: 
A magyarok kopjáitól ments meg minket. 
Ab Ungarórum nos defendas iaculis. 
 
Melyik az igazi mondat? Nem kellett sokat kutatni, hogy mi a valódi ima alapja. Ez egy Olaszorszá- 
gi középkori könyörgés kiragadott mondata, amely azért íródott, hogy az Úr irgalmát kérjék a ka- 
landozó magyarok ellen a X.sz.-ban. A szöveg megtalálható Modena székesegyházának levéltárá- 
ban lévő IX.sz.-i egyházjogi törvényeket tartalmazó kódex utolsó lapjára írva. A korábban íródott 
imát a 920-as években írták a kódex végére, mely a kalandozó magyarok elleni könyörgés a védele- 
mért. 
 
Confessor Cristi pie Dei famule Igazságos Krisztus! Istent szolgáló  
Geminiane exorando supplica, szent Geminianus!* Térdencsúszva,  
Ut hoc flagellum quod meremur miseri ájtatosan könyörögj érettünk.  
Celorum Regis evadamus gratia. A korbácsot, melyet megérdemlünk mi, 
Nam doctus eras Attile temporibus az ég királya kegyéből most elkerüljük. 
Portas pandendo liberare subditos. Miként segítettél Attila idejében, 
Nunc te rogamus licet servi pessimi hogy kapuinkat nem nyitád meg. 
Ab Ungerorum nos defendas iaculis. Most kérünk téged, bár leghitványabb 
Patroni summi exerate iugiter szegény szolgáid vagyunk, 
Servi pro vestris implorantes Dominum védj meg minket a magyarok kopjáitól. 
Legmagasabb pártfogónk! Könyörgünk, 
hogy irgalomért esedezz az Úrhoz. .  
A kalandozó magyarokról így ír Kristó Gyula történész:  
 
könnyen lehet, hogy a 899-900. évi észak-itáliai kalandozás olyan kísérletnek számított, hogy 
pár éve még Etelközben élő, ám kényszerűen új hazát kereső magyarság tovább vonuljon a 
Kárpát-medencéből. Eszerint nem kizárt a magyarok Pó-völgyi tartózkodását honfoglalási 
kisérletnek nevezni  
 
Ugyanerről János diakónusnak ez a véleménye a Velencei Krónika c. művében (991-1009 között): 
 
 a magyarok pogány és igen kegyetlen népe Itáliába jött, gyújtogatva és rabolva mindent elpusz- 
tított, az emberek legnagyobb részét leöldöste, de sokakat fogolyként életben is tartott  
 
Hogy miért pont Modenában írták le ezt a könyörgést? Erre nincs válasz! A magyarok 900. év januárjá- 
ban behatoltak az elhagyott városba, miután a lakosság a magyarok közeledtének hírére elmenekült, 
De: nem gyujtották fel, nem rombolták le, nem rabolták ki. Kettő nap ott tartózkodás után békésen el- 
távoztak.  
 
(* szent Geminiano Modena első püspöke és mártírja, a székesegyházban az oltár alatt van eltemetve ) 
 
 
Szepsy Szücs Levente

A magyarok nyilaitól...kérés!

T. Cím!  
Kérem, hogy előző hozzászólásomat türűljék honlapjukról, mert valamely oknál fogva a latin és magyar szöveg összeugrott. Így az olvashatatlan. Küldök egy átszerkesztett változatot. 
Köszönettel:szepsy Szücs Levente

A Magyarok nyilaitól..........

A magyarok nyilai. 
 
 
A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket. 
De saggitis Hungarorum libera nos Domina. 
 
Igy imádkoztak Európa népei a középkorban. Legalábbis ezt tanultuk az iskola történelemóráin.  
 
Apáink így tanulták: 
A magyarok nyilaitól ments meg szent Gennárió minket. 
De saggitis Hungarorum libera nos St. Gemimiano. 
 
Nagyapáink tankönyvében így írták: 
A magyarok kopjáitól ments meg minket. 
Ab Ungarórum nos defendas iaculis. 
 
Melyik az igazi mondat? Nem kellett sokat kutatni, hogy mi a valódi ima alapja. Ez egy Olaszorszá- 
gi középkori könyörgés kiragadott mondata, amely azért íródott, hogy az Úr irgalmát kérjék a ka- 
landozó magyarok ellen a X.sz.-ban. A szöveg megtalálható Modena székesegyházának levéltárá- 
ban lévő IX.sz.-i egyházjogi törvényeket tartalmazó kódex utolsó lapjára írva. A korábban íródott 
imát a 920-as években írták a kódex végére, mely a kalandozó magyarok elleni könyörgés a védele- 
mért: 
 
Confessor Cristi pie Dei famule  
Geminiane exorando supplica,  
Ut hoc flagellum quod meremur miseri  
Celorum Regis evadamus gratia.  
Nam doctus eras Attile temporibus  
Portas pandendo liberare subditos.  
Nunc te rogamus licet servi pessimi  
Ab Ungerorum nos defendas iaculis.  
Patroni summi exerate iugiter  
Servi pro vestris implorantes Dominum  
 
 
Igazságos isten! Krisztus szolgálója,  
Szent Geminianus!* Térdencsúszva, 
Ájtatosan könyörögj érettünk. 
A korbácsot, melyet megérdemlünk mi, 
Az Ég királya kegyéből most elkerüljük. 
Miként segítettél Attila idejében, 
Hogy a kapukat nem nyitád meg. 
Most kérünk téged, bár leghitványabb 
Szegény szolgáid vagyunk, 
Védj meg minket a magyarok kopjáitól. 
Legmagasabb pártfogónk! Könyörgünk, 
Hogy irgalomért esedezz az Úrhoz. 
 
 
 
A kalandozó magyarokról így ír Kristó Gyula történész:  
 
könnyen lehet, hogy a 899-900. évi észak-itáliai kalandozás olyan kísérletnek számított, hogy 
pár éve még Etelközben élő, ám kényszerűen új hazát kereső magyarság tovább vonuljon a 
Kárpát-medencéből. Eszerint nem kizárt a magyarok Pó-völgyi tartózkodását honfoglalási 
kisérletnek nevezni  
 
Ugyanerről János diakónusnak ez a véleménye a Velencei Krónika c. művében (991-1009 között): 
 
 a magyarok pogány és igen kegyetlen népe Itáliába jött, gyújtogatva és rabolva mindent elpusz- 
tított, az emberek legnagyobb részét leöldöste, de sokakat fogolyként életben is tartott  
 
Hogy miért pont Modenában írták le ezt a könyörgést? Erre nincs válasz! A magyarok 900. év januárjá- 
ban behatoltak az elhagyott városba, miután a lakosság a magyarok közeledtének hírére elmenekült, 
De: nem gyujtották fel, nem rombolták le, nem rabolták ki. Kettő nap ott tartózkodás után békésen el- 
távoztak.  
 
(* szent Geminiano Modena első püspöke és mártírja, a székesegyházban az oltár alatt van eltemetve ) 
 
 
Szepsy Szücs Levente