 Nemes Előd: Csalódtak Tőkésben az EMI vezetői
Az EMI háromszéki területi szervezetének fiataljaival Sepsiszentgyörgyön készült interjú első részében
megszólalt Nemes Előd elnök, s a mostaniban rajta kívül beszélgetünk
Furus Levente alelnökkel és Kis Hunor Pál elnökségi taggal.
Furus Levente, az EMI háromszéki területi szervezetének alelnöke 27 éves, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán diplomázott.
 Furus Levente, balodalt (Fotó: Ozsváth Csilla)
Kis Hunor Pál 20 éves, ősztől a bukaresti Építészeti Egyetem geodézia szakának másodéves hallgatója, az EMI háromszéki szervezetének elnökségi tagja és nemzetközi projektfelelőse.
- Milyen szervezetekkel létesítettetek kapcsolatokat az anyaországból?
- Furus Levente: Elsősorban a testvérszervezetünkkel, a kenderesi és a délvidéki EMI-tábor szervezőjével, az Egyesült Magyar Ifjúsággal van jó kapcsolatunk, de az országos EMI-től függetlenül a háromszéki szervezet igyekszik saját maga is megismerkedni az anyaországiakkal. Így például az Európai Unió támogatta Fiatalok Lendületben elnevezésű program keretében felvettük a kapcsolatot az egri fiatalokkal. A Kisteleki Városvédő- és Szépítő Egylettel létrejött kapcsolatnak köszönhetően az ottani fiatalok eljönnek hozzánk négy napra és megismerik a háromszéki magyarság kultúráját és mindennapi életét, majd mi utazunk a Csongrád megyei Kistelekre és tanulmányozzuk az ő településük és környezetük helyi jellegzetességeit.
 Kertész Brigitta és Mihály István sepsiszentgyörgyi emisek (Fotó: Ozsváth Csilla)
- Hogyan összegeznéd dióhéjban az EMI értékrendjét?
- Furus Levente: Értékrendünk legfontosabb alkotóinak a magyarságtudatot, kultúránk, hagyományaink megőrzését és tudatosítását, fiataljaink itthon tartását, valamint a gyermekvállalásra való ösztönzést tekintjük. Magyarán, legyen minél több gyermek, mert erre van nagy szükség nálunk.
- Nem születik elég gyermek a székelyföldi magyar családokban?
- Furus Levente: Az itteni családtámogatási rendszer bevezetése óta kicsit a magyaroknál is megnőtt a születendő gyermekek száma. Viszont, ha összességében vizsgáljuk, a magyarság fogyatkozik. Igaz, hogy a románok is fogynak, de nem olyan mértékben, mint mi. Ne felejtsük el, hogy mi csak másfélmillióan vagyunk, ők meg tizennyolcmillióan.
- Nemes Előd: A székelyföldi magyarság fogyásának mértéke nagyjából megfelel a romániai országos tendenciának. A szórványmagyarság fogyatkozása azonban két-háromszoros. A szórványban ezenkívül gyorsabb ütemű az asszimiláció és a kivándorlás mértéke, mert az ottani magyarság nem élhető körülmények között van, s ezért szinte menekülnek abból a magyartalan világból. Ugyanez vonatkozik Belső-Erdélyre, így Kolozsvárra és Kolozs megyére, ahol a magyarság fogyása két-háromszorosa az országos átlagnak.
 Sepsiszentgyörgyi emisek a magyargyűlölő román Stela Buda kitüntetése ellen (Fotó: archív)
- A jelenlegi Románián belül kikkel, milyen szervezetekkel ápoltok jó viszonyt?
- Nemes Előd: Elég jó kapcsolatunk van a Magyar Ifjúsági Tanáccsal, amellyel már több közös rendezvényünk is volt. Besegítettünk nekik az Áldás, népesség mozgalomba és a Civil Suli elnevezésű konferenciasorozatukba, s ők is rendszeres résztvevői, illetve előadói az általunk rendezett EMI-táboroknak. Megyei szinten az unitárius Dávid Ferenc Ifjúsági Egylettel és a különböző cserkészcsoportokkal sikeres az együttműködésünk.
- Furus Levente: Ne felejtsük ki a Nemes Előd által említett szórványvidékeket. Nemrégiben építettünk ki igen jó kapcsolatokat Maros megyében. A szászrégeni magyar fiatalokkal például rendezünk közös kulturális esteket ősszel. A kölcsönös látogatásokkal szeretnénk tanulni egymástól, mert mi, akik tömbmagyarságban vagyunk, másképpen éljük, élhetjük meg magyarságunkat, mint ők a szórványban.
 Emisek a Bolyai Egyetemért Sepsiszentgyörgyön (Fotó: archív)
- Hála Istennek az egykori bolsikat is fölvonultató RMDSZ politikai monopóliuma megtört, s az erdélyi magyarságnak két nagyobb politikai érdekképviselete is van. Az EMI melyikhez áll közelebb?
- Nemes Előd: Mindig függetlenként igyekeztünk meghatározni önmagunkat, mert az erdélyi magyar politikai paletta elég képlékeny, amit legutóbb Tőkés Lászlónak az RMDSZ-szel való közös EP-választási indulása is bizonyít. Tőkés lépése az EMI-ben még a vezetőket is elkeserítette, s a történtek után mi egyik párttal, illetve szövetséggel sem kívánunk szorosabb együttműködést létesíteni.
- Ha jól értem, csalódást okozott nektek, hogy Tőkés László ismét egy palettára került Markó Bélával?
- Nemes Előd: Nem általánosítanék, hogy emiatt minden tagunkat csalódás érte, de egyes EMI-vezetők igenis csalódtak.
- Mivel indokolták a csalódottságukat?
- Nemes Előd: Az EMI több tagszervezete derekasan kivette részét Tőkés László két esztendővel ezelőtti EP-kampányából, amikor még függetlenként indult a választáson. Ezek a tagszervezetek és az egyes vezetők csalódásként élték meg az RMDSZ és Tőkés László összeborulását. Persze, voltak olyanok is, akiket nem ért nagy csalódás, mert azt az elvet vallják, hogy a politikán kívül is van rengeteg tennivalónk. Egyéb teendőnk mellett játszótereket és kórházi gyermekosztályokat újítunk föl. Tehát vannak maradandó értékű dolgok, míg a pártmunka mindig alá van vetve a politikai széljárásnak és érdekeknek.
- Kis Hunor Pál: Az EMI tevékenységéről szólva meg kell említenünk, hogy tavaly ősszel rendeztük meg a Wass Albert-hetet, amelynek fénypontja az Ismerős Arcok zenekar és a velük együtt föllépő Simó József, aki ezúttal is a nagy erdélyi író és költő verseit szavalta. Több városban is megrendeztük a Wass Albert-hetet, így Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Jó volt látni azt, hogy olyan sok magyar ember összegyűlt ezekre a hangversenyekre, s aki ott volt, az könnyes szemmel távozott a helyszínről.
- Megvalósíthatónak tartjátok-e Székelyföld autonómiáját?
- Nemes Előd: Természetesen megvalósítható, reális elképzelésnek tartjuk. Meggyőződésünk szerint nem az a kérdés, hogy Székelyföld autonómiája megvalósul-e, hanem inkább az, mikor. Ha egy nép teljes odaadással kívánja az autonómiát, akkor előbb-utóbb eléri ezt a célt.
- Traian Băsescu, román elnök nemrégiben kijelentette, hogy Székelyföld soha nem kap autonómiát.
- Nemes Előd: Székelyföld akkor is lesz, amikor Băsescu már nem. Az EMI fölvállalta, hogy népszerűsíti a fiatalok körében a különböző autonómiaformákat. S ha autonómiát követelő megmozdulásokra kerül sor, azokon mi is mindig tevékenyen részt veszünk. Tudjuk, hogy az autonómia követelésének nem az EMI a legfőbb mozgatórugója, mert erre a célra ott van a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt. S amint mondtam, az EMI kiveszi részét ebből a küzdelemből. Tagjaink tevékeny részt vállaltak az autonómia iránti népszavazásból is.
 Kis Hunor Pál (Fotó: Ozsváth Csilla)
- Magyarok is rossznak mondják?
- Kis Hunor Pál: Azt nem mondanám, hogy magyarok is, de a románok szinte egyértelműen rossz elképzelésnek tartják. A mi fejlődésünk szempontjából viszont az autonómia létfontosságú. A fiataloknak mindig elmondjuk, hogy nem igaz az állítás, miszerint az autonómia elnyerése után a románokat kizárjuk majd a székelyföldi közéletből, s minden románnak rossz lesz. Az autonómia másokat nem zár ki, de számunkra biztosítja a gazdasági és kulturális fejlődést, s általa lehetővé válik szülőföldünk fejlesztése, amiről jelenleg nem is beszélhetünk.
- Furus Levente: Szentül hiszünk abban, hogy egyszer elnyerjük az autonómiát, de mi addig is dolgozunk, mert az autonómiát ingyen nem adják. A fiatalokat nevelni kell az autonómiára, hiszen ezt az iskolában nem oktathatják nekik. A fiatalokban tudatosítani kell azt, hogy aki eltávozott, annak haza kell jönni-e Székelyföldre, itthon kell vállalkoznia, dolgoznia, még akkor is, ha jelenleg nem valami rózsás a gazdasági helyzetünk.
- Kis Hunor Pál: Előbb elhangzott az a kérdés, hogy ellenzik-e magyarok is az autonómiát. Mégis azt kell mondanom, hogy igen, de ezek az emberek nem rosszindulatból, hanem tudatlanságból vélekednek így. S ezért fontos, hogy az EMI-táborokban is minél több fiatalnak magyarázzuk el az autonómia lényegét.
Hering József
Forrás: kuruc.info
|
