|
A közelgő népszámlálás nemcsak egy közigazgatási esemény, hanem magyarságunk megvallásának is a lehetősége. Vállaljuk identitásunkat, annál is inkább, mert 1910 óta egyetlen hiteles népszámlás sem volt a Kárpát-medencében, hangsúlyozta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke a Zilahon megtartott népszámlálási kampányzáró eseményen.
Koncerttel egybekötött nagyszabású központi ünnepségben tetőzött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) népszámlálási kampánya. A zilahi Szakszervezetek Művelődési Házát zsúfolásig megtöltő közönséget, illetve a jeles meghívottakat Püsök Sándor Csaba, a Zilah-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte, aki örömének adott hangot, hogy a szervezők éppen a Szilágyságot, a Wesselényiek és Ady földjét választották központi rendezvényük helyszínéül.
Tőkés László EMNT-elnök beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Zilah az egész erdélyi magyarság sorsát magába hordozza, hiszen ami végbement a szilágysági városban a Ceaușescu-rendzser homogenizációs politikájának idején, az történt nagyobb méreteket öltve egész Erdélyben is. A számadatok világosan megmutatják, hogyan valósult meg a kommunista diktátor démonikus terve, a város céltudatos rombolása és románosítása, fogalmazott az egykori temesvári lelkipásztor, majd ismertette azokat a népszámlálási adatokat is, melyek alátámasztották állításait. Így például elhangzott, hogy 1910-ben a zilahi magyar lakosság még 75 százalékot, 1992-ben viszont már csak 20 százalékot tett ki. Éppen ezért Zilah mementó az erdélyi magyarság számára. Arra figyelmeztet: ahhoz, hogy merjünk jövőt remélni szülőföldünkön, vállalnunk kell magyarságunkat, össze kell fognunk és fel kell, hogy ismerjük saját, személyes felelősségünket, hangsúlyozta az EP-alelnök. Óriási a felelősségünk a hamarosan kezdődő népszámláláskor is. Tőkés László arra bíztatta a jelenlévőket, hogy ne hagyjanak egyetlen lelket sem elveszni, mindenki keresse fel hozzátartozóit, mindazokat, akik meginogtak, asszimilálódtak vagy kivándoroltak és ébresszék rá őket az identitás felvállalásának fontosságára. A mostani népszámlálásnak az az eszmei célja, hogy felmérhessék: Erdélyben a magyarság képes lesz-e az önépítkezés útján újból talpra állni, kiharcolnia jövőjét. Az EMNT népszámlálási kampányának szlogenjére – „Voltunk, vagyunk, leszünk” – utalva Tőkés László kifejtette: nem kérdés, hogy voltunk és hogy több évtizedes diktatúra után is megmaradtunk, az a legfőbb kérdés, hogy leszünk-e még a jövőben is. A közelgő népszámlálás tehát nemcsak egy közigazgatási esemény, hanem magyarságunk megvallásának is a lehetősége. Vállaljuk identitásunkat, annál is inkább, mert 1910 óta egyetlen hiteles népszámlás sem volt a Kárpát-medencében, hangsúlyozta. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy fontos a számadat is, mely igazolja, hogy még mindig vagyunk, de még fontosabb a minőség. „A létszámtól el kell jutni a lélekszámig, a statisztikától az erdélyi magyarság életerejéig, a megmaradásba vetett hitéig” – hangzott el.
Beszéde végén Tőkés László bejelentette: az EMNT pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy feltárják a román homogenizációs politika által Zilahon és általában a Szilágysában végzett rombolását. Az elsősorban történészeket megszólító pályázatra készült legjobb írásokat értékes díjakkal jutalmazzák.
Az ünnepség másik szónoka Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke, az EMNT csángó ügyekért felelős biztosa volt, aki beszédében azt hangsúlyozta: „Isten ébresszen öntudatra bennünket, ébredjünk rá arra, hogy kik vagyunk. Ébredjünk rá arra, mit jelent az, hogy egy közösség tagjai vagyunk.” Felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad hagyni, hogy ez a közösség pusztán csak „tömeggé” váljon.
A beszédek után a budapesti Tabáni István és a kézdivásárhelyi László Attila, egy magyarországi tehetségkutató verseny korábbi győztesei léptek fel.
Egyébként az EMNT-EMNP 2011-es népszámlálási kampánya során első hullámban 340.000 kétoldalas szórólapot, majd második hullámban a négyoldalas „Népszámlálási útmutató”-ból 100.000 darabot juttatott el az erdélyi magyarok számára. Többezer plakáton hívták fel a polgárok figyelmét a szerintük nemzetpolitikai fontosságú népszámlálásra, ezek között több száz kétnyelvű plakátot is találunk, amelyeket szórványban, illetve ún. „peremvidékeken” ragasztottak ki. A direktmarketing-anyagok közül megemlíthetjük azt a 100.000 képeslapot, amelyek hátulján a „Minden magyar felelős minden magyarért” Szabó Dezső-i elv jegyében kérik az erdélyi magyarokat, hogy küldjék tovább a népszámlálási képeslapot egy másik magyarnak. A gerillamarketing módszereit is igénybe véve több ezer matricát ragasztottak ki szerte Erdélyben, ezeken a kör alakú reklámhordozókon az adott régió valamely szimbolikus szobrának vagy műemlékének stilizált képe köré a „Voltunk, vagyunk, leszünk”, illetve a „Magyarnak lenni jó!” szlogeneket írták. A facebookos alkalmazások mellett az EMNT-sek animációkkal igyekeztek megszólítani az ifjúságot. Népszámlálási karaván helyett az EMNT belső pályázatot hirdetett civil és ifjúsági szervezetek számára, ennek eredményeképpen közel félszáz kisrégióban hoztak tető alá rendezvényeket mind tömbmagyar vidéken, mind pedig szórványban.
A Tőkés László köré csoportosuló EMNT-EMNP aktivistái a zilahi csúcsrendezvény után sem állnak le a népszámlálási kampánnyal. A +40-264-308208-as számon hívható telefonos tudakozójuk továbbra is él, az aktivisták pedig a konkrét tájékoztatás terén igyekeznek segítséget nyújtani további útmutatókat osztogatva.
|
