 Kulturális Örökség Napjai
Programok
Szakmai tanácskozás: Épített örökségünk védelmében
Szeptember 18, Hargita Megyei Kulturális Központ, konferenciaterem
12,00-12,15 Köszöntő – Borboly Csaba Hargita Megyei Tanács elnöke, Ferencz Angéla, Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója
12,15-12,45 Az épített örökség műemléki védettségének értelme és székelyföldi eredménye – Mihály Zita, a Hargita Megyei Művelődési, Egyházügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatóságának szakfelügyelője
12,45-13,15 A helyi önkormányzat szerepe a műemlékvédelemben – Fülöp Otília, Hargita megye főépítésze
13,15-13,45 Hargita Megye Tanácsának Székelykapu programja – Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsa, területrendezési osztály munkatársa, Kovács Piroska Máréfalva, KŐLIK Egyesület
13,45-14,15 Milyen jogai és kötelezettségei vannak a műemléktulajdonosoknak? – Márton Judit, a Hargita Megyei Kulturális Központ jogtanácsosa
14,15-14,30 Kávészünet
14,30-15,00 Az épített környezethez való viszonyulás a Pogány havas kistérségben – Balló Beáta, a Hargita Megyei Kulturális Központ szociológusa
15,00-15,30 A műemlékekre, kulturális turizmusra vonatkozó pályázatok ismertetése – Péli Levente és Szabó Zsolt (Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség és Igazgatóság munkatársai)
15,30-16,00 A Márton Áron Gimnázium felújítási terveinek bemutatása – Máthé Zoltán, építészmérnök
Autóbuszos tanulmányút: Szakrális terek
Szeptember 19, találkozás 9,00 órakor a Sapientia egyetem mögötti parkolóban
Útvonal:
9,15 Csíksomlyó – ferences kolostor és gyerekotthon Hegedűs Enikő
10,15 Delne – Keresztelő Szent János templom Túros Eszter
11,00 Szépvíz – örmény katolikus templom Bíró Sarolta
11,45 Csíkszentmihály – római katolikus templom Bíró Sarolta
13,00 Göröcsfalva – római katolikus templom Mihály Zita
14,00 Csíkkarcfalva – római katolikus templom Botár István
15,00 Csíkszenttamás – Csonka torony Botár István
A kiránduláson előzetes bejelentkezés alapján lehet részt venni. Bejelentkezni a 0266-372044 vagy 0746-244235 számokon lehet, kapcsolattartó személy Bíró Emese. A szervezők két autóbuszt bocsájtanak a résztvevők rendelkezésére, de szívesen látjuk azokat is, akik saját autóval szeretnének résztvenni.
A Kulturális Örökségek Napjai kezdetei és célja
1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja (mely Historic Monuments Open Day néven vált ismertté) címmel egyedülálló kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat. A kezdeményezés rendkívüli sikerén felbuzdulva az Épített Örökségért Felelős Európai Miniszterek Második Európai Konferenciáján - melyet a spanyolországi Granadában tartottak 1985. október 3-án - Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács karolja fel a rendezvényt. Hollandia, Belgium, Luxemburg, Málta, Svédország, valamint az Egyesült Királyság hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez és megrendezte a "Nyitott Kapuk Napját". A granadai ülés után az Európa Tanács lépéseket tett a mozgalom beindítására és a különböző kezdeményezéseket összefogta. 1991-ben az Európai Unió támogatásával hivatalosan is intézményesítette és útjára indította saját rendezvénysorozatát Európai Örökség Napok (European Heritage Days) címmel, s egyben felszólította az Európai kulturális egyezmény tagállamait, hogy csatlakozzanak, és szervezzék meg hazájukban is minden évben az Európai Örökség Napokat.
Mivel a rendezvényt összeurópai viszonylatban indították útjára - amit az azóta is érvényben lévő szlogen szintén megerősít: "Európa, közös örökségünk" - az Európai Örökség Napok jelentősége évről-évre növekedett mind a résztvevő országok, mind az ingyenesen látogatható helyszínek, mind a látogatók számát tekintve. Mára e rendezvényt a Baltikumtól a Balkánig, Izlandtól az Ibériai-félszigetig 48 országban ünneplik minden szeptemberben, túllépve az Európai Unió határait is.
Az 1984-ben megfogalmazott gondolat - hozzáférhetővé, ingyenesen megtekinthetővé tenni emlékhelyeket, műemlékeket a nyilvánosság számára - az évek során alapjaiban nem változott. Az Európa Tanács által indított Európai Örökség Napok rendezvénysorozat során a kapuk megnyitása már nem cél, hanem eszköz az alábbi célok érdekében:
• megismertetni, közelebb vinni az európai polgárokat kulturális örökségükhöz,
• felhívni a figyelmüket az örökség folyamatos megőrzésére, védelmére (különös tekintettel a veszélyeztetett emlékekre),
• lehetővé tenni számukra, hogy jobban megismerjék és megértsék egymást a nyelvi és kulturális különbözőségek ellenére,
• más közösségek kulturális értékeinek, műemlékeinek megismertetése, felfedezése,
• tudatosságnövelő tevékenység (sikere növeli azoknak a magán- és közintézményeknek az elismertségét, presztízsét, amelyek az örökség védelmével és bemutatásával foglalkoznak),
• a látogatók megismertetése különböző kulturális intézmények tevékenységével,
• a kulturális értelemben vett másság elfogadása,
• sokkal nyitottabb viselkedés előmozdítása és így hatékonyabb ellenállás a szélsőségekkel (nácizmus, idegengyűlölet, intolerancia) szemben,
• a lakóhelyhez, országhoz való kötődés, az azonosságtudat erősítése, kulcsszerep az identitás-keresésben és a kollektív tudat erősítésében.
Az Kulturális Örökség Napjaiba a Hargita Megye Tanácsa – Hargita Megyei Kulturális Központ idéntől kíván bekapcsolódni. Mivel a Kulturális Örökség Napjainak 2009-es témája Romániában a Hozzáférés a történelmi műemlékekhez, Magyarországon pedig a Szakrális terek, a Hargita Megye Tanácsa – Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett kétnapos rendezvény olyan tanulmányúttal zárul, amely a résztvevőknek ingyenes hozzáférést biztosít a Csíki térség néhány középkori templomához.
Forrás: www.oroksegnapok.hu
A Kulurális Örökség Napjainak célja
Az 1984-ben megfogalmazott gondolat - hozzáférhetővé, ingyenesen megtekinthetővé tenni emlékhelyeket, műemlékeket a nyilvánosság számára - az évek során alapjaiban nem változott. Az Európa Tanács által indított Európai Örökség Napok rendezvénysorozat során a kapuk megnyitása már nem cél, hanem eszköz az alábbi célok érdekében:
• megismertetni, közelebb vinni az európai polgárokat kulturális örökségükhöz,
• felhívni a figyelmüket az örökség folyamatos megőrzésére, védelmére (különös tekintettel a veszélyeztetett emlékekre),
• lehetővé tenni számukra, hogy jobban megismerjék és megértsék egymást a nyelvi és kulturális különbözőségek ellenére,
• más közösségek kulturális értékeinek, műemlékeinek megismertetése, felfedezése,
• tudatosságnövelő tevékenység (sikere növeli azoknak a magán- és közintézményeknek az elismertségét, presztízsét, amelyek az örökség védelmével és bemutatásával foglalkoznak),
• a látogatók megismertetése különböző kulturális intézmények tevékenységével,
• a kulturális értelemben vett másság elfogadása,
• sokkal nyitottabb viselkedés előmozdítása és így hatékonyabb ellenállás a szélsőségekkel (nácizmus, idegengyűlölet, intolerancia) szemben,
• a lakóhelyhez, országhoz való kötődés, az azonosságtudat erősítése, kulcsszerep az identitás-keresésben és a kollektív tudat erősítésében.
Az a cél tehát, hogy a rendezvény egyfajta mozgósító akció legyen, mely a polgárokban erősíti a kulturális örökség megóvásának igényét. Egy kicsit leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy csak azt tudjuk igazán szeretni, aminek az értékeit jól ismerjük, s amit jól ismerünk és szeretünk, arról gondoskodunk is.
Az Európai Örökség Napok fontos szerepet játszik az európai identitástudat kialakításában, nemcsak kulturális, hanem szociális, politikai és gazdasági értelemben is. Köszönhetően legalább részben a közös örökség felfedezésének, Európát egyfajta gyűjtőhelynek lehet nevezni, amelyet a kölcsönös megbecsülés, megértés és a másság elfogadása jellemez.
Forrás: www.oroksegnapok.hu
|
Re:
