|
Mint ahogy arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, szerdán Nagyszalontán tartotta kihelyezett ülését a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága (NÖB).
Az ülésen romániai magyar politikai pártok, történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői tartottak beszámolót. Török László Nagyszalonta polgármestere köszöntő beszédében hangot adott örömének, hogy Romániában elsőként Nagyszalonta ad helyet a NÖB kihelyzett ülésének, majd hozzátette: „azt kívánom, hogy a mai tanácskozás összekötő erőt eredményezzen.” Potápi Árpád János, a bizottság elnöke bevezetőjébeen elmondta: az anyaország figyelme Románia vonatkozásában általában Erdélyre összpontosul, pedig a Partium is megérdemli az odafigyelést. Potápi tudatta, hogy a NÖB tizenkét tagból áll, de a Magyar Szocialista Párt (MSZP) még mindig nem delegált tagot ebbe a bizottságba. Az elnök elárulta, hogy ez a bizottság harmadik határon túlra kihelyzett ülése, és az első, amelyik Romániában zajlik. Kiemelte, hogy vannak fontos nemzetpolitikai és nemzetstratégiai ügyek, mint amilyen a Romániában most kezdődő népszámlálás is. Ezt követően azt hangoztatta, hogy a következő időszakban a közös cselekvés kell meghatározza a romániai magyar politikai életet.
Jogtörténeti jelentőségű
Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja a módosított állampolgársági törvényről és a könnyített honosítási eljárásról beszélt a jelenlevőknek. Kiemelte, hogy a honosítási ügymenet egyszerű, világos, a honosítást igénylők könnyen megértik azt. A könnyített honosítási eljárás alkalmazása precedensértékű a magyar jogtörténetben, szögezte la a főkönzul. Szilágyi Mátyás kiemelte a Demokrácia központok jelentős szerepét abban, hogy a honosítási eljárás gördülékenyen halad, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is szakszerű tájékoztatással segítik ezt a folyamatot, és a lelkészek, papok is felbecsülhetetlen támogatást nyújtanak ebben az ügyben. Kiemelte, hogy a fogadóország részéről megértést tapasztalnak, ennek okai között szerepel az, hogy Magyarország diplomáciai úton már egyezetett Romániával ezügyben, továbbá a magyar törvény a romániai hasonló jogszabályt vette alapul. Szilágyi Mátyás kijelentette, hogy Románia részéről ellenkezésre a jövőben sem számítanak. Elárulta, hogy több román nemzetiségű ember is kérte már a magyar állampolgárságot, ami azért lehetséges, mert a módosított állampolgársági törvény nem az etnikumot veszi alapul, hanem a leszármazást, vagyis ha valakinek magyar származású felmenője volt, igényelheti a magyar állampolgárságot.
Összefogást
A NÖB ülésen jelenlevő egyházi vezetők mindannyian az összefogás fontosságát hangsúlyozták. Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke az integratio in integrum, azaz a teljes, tökéletes egység elvét hírdette meg. Lényeges az, hogy az egyházak visszaszerezzék azt, ami az övék volt, hangsúlyozta. Gyenge Béla kanonok, a Nagyszalontai Római-Katolikus Egyház képviseletében leszögezte, hogy ha továbbra is széthúzunk, akkor a nemzeti összetartozást nem fogjuk tudni megvalósítani. Mátyás Attila a nagyváradi lutheránus-evangélikus egyházközség esperese felhívta a figyelmet arra, hogy pogányosodik az egyház, egyre több az ateista, a közömbös ember, továbbá a politiksuokanak is fel kell ismerniük azt, hogy egyedül egyetlen szervezet sem fogja tudni mindenki boldogulását biztosítani. Mátyás Attila köszönetet mondott a Magyarok Világszövetségének azért, hogy kezdeményezete a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, mert 2004 december 5-e hatására új korszak kezdődött el a magyar nemzetpolitikában. Buzogány Csoma István a Nagyvárad-Bihari Unitárius Egyházközség lelkésze hangsúlyozta, hogy civakodás helyett egymást gazdagítva juthatunk előre.
Oktatás és misszió
Ilyés Gyula Szatmárnémeti polgármestere és Bognár Levente Arad alpolgármestere a két városban a helyi magyar közösséget érintő megvalósításokról, illetve gondokról beszéltek. János Szatmári Szabolcs a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora beszédében hangsúlyozta: a kisebbségi közösségek ott tudnak megmaradni, ahol megvannak intézményeik. A PKE Erdély első akreditált magyar nyelvű egyeteme, és János Szatmári Szabolcs reményét fejezte ki, hogy nemsokára felzárkózik a PKE mellé etekintetben a Sapientia Egyetem is. A rektor kijelentette, hogy a PKE sok magyar számára az egyetlen felsőoktatási alternatívát jelenti, továbbá elmondta, hogy az egyetem nemcsak oktat, de kulturális missziót is vállal, ezért külön hangsúlyt fektetnek a magyar pedagógusképzésre.
Partiumi autonómia
Ifj. Szilágyi Ferenc, a Pariutm Autonómia Kezdeményező testület elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a Partium összevethető a Székelyfölddel, hiszen a romániai magyarok mintegy harminc százaléka él Partiumban. Kifejtette, hogy több kedvező tényező járulhat hozzá Partium autonómiájának megvalósításához, például az, hogy ez a régió az országhatár mentén helyezkedik el, ahol a multikulturalizmus elfogadottabb,m int más térségekben. Ugyanakkor a partiumi magyarság része az egységes nyelvi térnek, nem szigetszerű képződmény, mint a székelyföldi magyarság, emelett a régió geopolitikai helyzete is kedvező, hiszen a határok légneműsítésével az Érmellék Debrecen vonzáskörzetébe fog integrálódni. Szilágyi Ferenc elárulta: az általa vezetett testület célkitűzése az, hogy az autonómia fogalmát megismertessék és megértessék mind a magyar, mind a román emberekkel. A napirendi pont szerint az utolsó felszólaló Szémán Péter a szilágysomylói Báthory István Alapítvány elnöke volt. Az ünnepi ülés végeztével a nemzeti összetartozás bizottság tagjai megkoszorúzták Arany János és Kossuth Lajos nagyszalontai szobrát.
|
