|
Sztrádák: újabb késés-okok |
|
|
|
| 2008. július 12. szombat 10:58 |
Orban szerint a beruházások megvalósítását úgy lehetne gyorsítani, ha a megkötött szerződéseket teljesítenék, nem változtatnák meg az eredeti útvonalakat, és szigorúbban ellenőriznék a munkálatokat.
 Ludovic Orban közlekedési és szállítási miniszter is gyorsíttatná a lassan haladó sztrádaépítést |
A romániai infrastrukturális beruházások megvalósítását – így az autópályák építését – nagymértékben késleltetik a kisajátítási procedúrák, a régészeti ásatások és a környezetvédelmi szempontok – mondta Ludovic Orban közlekedési és szállítási miniszter. Kifejtette: a román hatóságok által korábban kidolgozott tervek túlságosan optimistának bizonyultak, az autósztrádaépítések teljesítési határidejét korábbi időpontokra tűzték.
Példák
 Orban példaként hozta fel a Cernavoda–Konstanca autópályát. Annak megépítéséhez még csak ez év végén fognak hozzá, holott a korábbi hivatalos jelzések szerint mára már kész kellene lennie. Az említett sztrádaszakasz létrehozásába 354 millió eurót fektetnek be, és csak október végén írják alá a nyertes pályázóval a szerződést. Késlekedik a Bukarest és Ploiesti közötti sztráda befejezése is, főleg a kisajátítások bonyolult folyamata okozza a legfőbb nehézséget. Ez vonatkozik az egészen Brassóig vezető útvonalra is, akárcsak az észak-erdélyi autópályára. Ez utóbbit a Bechtel amerikai cég építi, ezzel kapcsolatosan még finanszírozási gondok is felmerültek menet közben. A Bors és Brassó között haladó 415 kilométer hosszú autópályának a költségeit eredetileg 2,2 millió euróra becsülték, de egyes becslések szerint akár kétszer is többe kerülhet. Orban szerint a Bechtel az idén mindössze 25 kilométernyit fog átadni az autópályából (korábbi nyilatkozatok szerint novemberben 35 kilométert adnak át). A cég jelenleg két szakaszon építi a sztrádát: Torda és Gyalu között, illetve Berettyószéplak és Bors között. Ami a Temesvár és Arad között építendő autópályát illeti, a 270 millió eurós beruházást igénylő projekt megvalósításához csak az év végén kezdenek hozzá, három évvel a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása után. Az említett beruházásokat nagyban hátráltatja, hogy túlságosan sok tulajdonossal kell dűlőre jutni a kisajátításokkal kapcsolatosan, ráadásul rengeteg földterület van, amelynek tulajdonjoga „átmeneti állapotban” van. A régészeti ásatások különösen Erdélyben akasztják meg a munkát, hiszen a tudósok gyakran találnak régi leletekre a munkálatok helyszínén, és akkor övék az „elsőbbség”. A környezetvédelmi engedélyek megadásában is számos szempontot kell az illetékes tárcának figyelembe vennie.
Forrás: Bihari Napló
|
