A tradicionális fél órás késéssel kezdődött meg a huszadik, jubileumi Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Sándor Krisztina moderátori-házigazdai szerepben előrebocsájtotta, jó érzés volt látni, hogy már a -1. napon sikerült belakni a tábort, bár akadtak kisebb-nagyobb parkolóhely- vagy szállásgondok. Sándor Krisztina után Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere köszöntötte a résztvevőket. A volt főszervező nem a múltra, hanem a jelenre és a változásra koncentrált, bemutatva mi minden történt tavaly óta Tusnádfürdőn. Bevallása szerint a helyieknek – jó keresztényekhez illően – három ünnepre kell készülődniük: karácsonyra, húsvétra és Tusványosra. Török Sándor alapítóatya inkább az emlékezésre fektette a hangsúlyt, elmesélte, milyenek is voltak az első rendezvények még Bálványoson.
A sort a megnyitóünnepségek örökös jelenlevői zárták, Toró T. Tibor és Németh Zsolt. Míg az előbbi Tusványost egy hasznos vírushoz hasonlította, amely bizonyos embereket már áprilistól Tuványos-lázban tart, illetve egyeseket szervezésre sarkal. Németh Zsolt megpróbálta összefoglalni a bálványosi folyamat eredményeit, a magyar-magyar és magyar-román kapcsolatok és hálózatok alakulását, a MÁÉRT-et, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanácsot, az észak-erdélyi autópálya-projekt elkezdését, amelyek mind az itt elhangzott gondolatokból váltak politikai tervekké, megvalósításokká..
A megnyitót a Pro Minoritate folyóirat tematikus számának bemutatása követte. A bálványosi folyamat húsz évének szentelt különszámot a folyóirat szerkesztői, Kósa András László és Vizi Balázs mutatták be.
A Szabadegyetem következő fősátras, a gazdasági válságról szóló programjában Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója arról beszélt, hogy a válságnak megvan az az előnyös oldala, hogy megtisztítja a gazdaságot az egészségtelen fejlődési irányoktól. Mint mondta, a régió országainak sokkal jobban kell figyelniük egymásra, hiszen hasonló helyzetükből fakadóan együttműködve, egymás tapasztalatait átvéve sokkal jobb teljesítményre képesek, mint önmagukban. Vojnits Tamás, az Oriens elemzőcsoport vezető közgazdásza szerint a közép-kelet-európai országok gazdaságának tartósan tőkehiányos helyzetre kell felkészülnie. Ezért ezeknek az államoknak maguknak kell gondoskodniuk vállalati szférájuk eltőkésítéséről, amihez viszont a szociális juttatásoktól kell forrásokat átcsoportosítaniuk. Becsey Zsolt, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője azt mondta, a volt szocialista országok politikusainak fel kell hagynia azzal a populista gyakorlattal, hogy mindig, mindenkinek és minden területen jelentős javulást ígérnek.
Az Efes-sátor idénynyitó előadásán, a Horia Rusu Alapítvány Műhelyben Elnökválasztás 2009 – a politikai paletta átszerveződése? című előadást moderált Toró T. Tibor. A két meghívott, Cristian Pîrvulescu, a Pro Európa Liga társelnöke és Valentin Stan, a Bukaresti Egyetem tanára az idei romániai elnökválasztás lehetséges következményeit vázolta, felhívva a figyelmet a választások eredményeinek a magyar közösségre való hatására. Pîrvulescu az aktuális kormánykoalíció felbomlását jósolta az elnökválasztás után, függetlenül a győztes jelölt nevétől. Véleménye szerint e jelenség ráerősít a román adminisztráció átpolitizálódására és az erőviszonyoknak a helyi vezetők felé való eltolódására. A helyi közigazgatás témáját elemezte Valentin Stan is, aki emlékeztetett arra, hogy Románia ratifikálta a EU-s joganyagba tartozó helyi közigazgatási chartát és elviekben alkalmazza is azt. Az elkövetkező államelnöki választások kontextusában felidézte, hogy ennek ellenére Traian Băsescu államelnök számos esetben azt nyilatkozta: nem ismer már létező európai autonómiamodelleket.
Tusnádfürdő, 2009. július 15.
Tusványos Press
Fotók: Mohácsi László-Árpád
|
