|
Borbély László környezetvédelmi miniszter tartott előadást pénteken a Püspökfürdőn megrendezett X. Miért Akadémia második napján.
A tizedik alkalommal megrendezett Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) második napjának első előadója Borbély László környezetvédelmi miniszter volt, aki bevezetésképen a környezetvédelem jelentőségéről és a minisztérium megvalósításairól beszélt a fiataloknak. Aktuális kérdésekre áttérve Borbély László leszögezte, hogy Verespatak ügyében ketté kell választani a technikai és a politikai kérdést. „Ha egy ország területén annyi arany van, mint Verespatakon, akkor a kormányok természetes módon azon gondolkoznak, hogy azt kitermeljék” – mondta Borbély, hozzátéve, hogy a román állam tizenöt éve érdemben semmit nem csinál eben az ügyben. Borbély jelezte, hogy Románia ismeri a magyar kormány álláspontját, mely ellenzi a ciántechnológia alkalmazását, a román kormány azonban az Európai Unió álláspontjára hagyatkozik. A miniszter elárulta, hogy az Unió által elfogadott maximális ciánkoncentráció értéke tíz, míg a verespataki kitermelésnél alkamazott technológiával a ciánkoncentráció 1-3 érték között mozog. Ilyen koncentráció mellett akkor sem történne környezetszennyezés, ha a leendő zagytározóval történne valami, állította Borbély. Összehasonlításképpen a nagybányai bányabalestkor a ciánkoncentráció 200-400 volt – mondta a a tárcavezető, leszögezve azt, hogy környezetvédelmi miniszterként nem fogja jóváhagyni a beruházást mindaddig, amíg száz százalékosan meg nem bizonyosodik arról, hogy a legmagasabb környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő technológiát alkalmazza a kitermelő vállalat. Mindezek mellett van a kérdésnek politikai vetülete, mely szerint az RMDSZ dönthet úgy is, hogy nem adja nevét ehhez a döntéshez – jelezte Borbély, aki az állam hibájaként rótta fel azt, hogy a kitermelni szándékozó céggel kötött szerződésben nem szerepel az állam vétójoga, vagy legalábbis a jelenleginél sokkal jelentősebb beleszólási joga, és azt, hogy az állam nem biztosította az ott élők áttelepítését, és e kérdés megoldását a vállalatra bízta. „Verespatak ügye még egy nyitott kérdés” – zárta a témát Borbély.
A pártbejegyzésről
„Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésével megjelent a romániai magyar politikai palettán egy új MPP”-, értékelte az EMNP bejegyzésének hírét Borbély László, aki állítását azzal a megjegyzéssel támasztotta alá, hogy az EMNP megalapításánal az a Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt bábáskodtak, akik az MPP létrehozásából is kivették a részüket. Közvéleménykutatásokra hivatkozva Borbély kifejtette, hogy az erdélyi magyarság mintegy nyolcvan százaléka nem ért egyet egy új magyar párt létrehozásával, a magyarok zöme a megegyezést szorgalmazza a különböző politikai elképzelések képviselői között. Az egyeztetésnek legalkalmasabb terepe az RMDSZ-es politikus szerint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Borbély korrektnek nevezte a Fidesznek azt az álláspontját, mely a politikai feleket megegyezésre buzdította, „ennek a javaslatnak a mentén kell elindulni” – fogalmazott. Kijelentette, hogy az RMDSZ nyitott a tárgyalásokra, de nem ért egyet egy új magyar párt létrehozásával. Elárulta, hogy Marosvásárhelyen lesz is egyezség az önkormányzati választásokon annak érdekében, hogy leváltsák a város jelenlegi polgármesterét, de ilyen összefogásra lesz szükség a Székelyföldön is, ahol ha a magyarok egymásra acsarkodnak, akkor ott a nevető harmadik fog győzni. Itt jegyezte meg Borbély László azt, hogy az RMDSZ nem fogadja el az egyéni választókerületes, egyfordulós rendszert az országgyűlési választásokon, mert ez oda vezetne, hogy országos szinten akár 8-10 százalékot elért pártok sem juttathatnának senkit a parlamentbe.
|
