|
Újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), ennek eredményeként kisbolygót kapott Kossuth Lajos, Hofi Géza, André Kertész, valamint Timothy R. Bedding, a Sydneyi Egyetem professzora, és egy-egy aszteroidát neveztek el Kincsemről, valamint a Badacsonyról is.
Mint a Magyar Csillagászati Egyesület (www.mcse.hu) honlapján olvasható, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete együttműködésében indították 1997-ben a kisbolygó-megfigyelési programot, amelynek keretében eddig ezernél több aszteroidát fedeztek fel. Ezek jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkés-tetői állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták az egyetem volt hallgatói és kutatói, illetve a csillagda munkatársai. Több tucat égitestet sikerült felfedezni a NASA aszteroidakutató programjának (NEAT - Near-Earth Asteroid Tracking) archívumában is.
Sárneczky Krisztián és Mészáros Szabolcs fedezte fel 2003. november 5-én a 450 millió kilométer távolságban lévő, 5,38 éves keringési idejű 4-5 kilométer átmérőjű kisbolygót, a 90376-os sorszámú aszteroida sok évi névtelenség után kapta a Kossuth nevet. "Azért pont ez az égitest, mert a sorrendben következő magyar felfedezésű kisbolygó, a 91024-es sorszámú a keresztségben a Széchenyi nevet kapta, így a listáinkban egymás után szerepelhet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc két emblematikus figurája" - olvasható a csillagászati honlapon.
André Kertész (1894-1985) magyar származású világhírű fotóművészről nevezték el azt az égitestet, amelyet Sárneczky Krisztián azonosított a NEAT program 2002. március 12-i felvételein. A kisbolygóöv külső részén, 450 millió kilométeres távolságban található égitest 5,27 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője 2-3 kilométer lehet.
Kiss László és Sárneczky Krisztián fedezte fel 2008-ban Ausztráliából, a Siding Spring Obszervatórium 1 méteres távcsövével azt 2-3 kilométer átmérőjű, ötéves keringési idejű kisbolygót, amely Timothy R. Beddingről, a Sydneyi Egyetem professzoráról, a Nap-típusú csillagrezgések tudoráról kapta a nevét.
Szintén Sárneczky Krisztián találta a Hofigéza kisbolygót; a Kossuth-díjas előadóművészről elnevezett égitest átmérője 1-2 kilométer, és 3,38 év alatt kerüli meg a Napot.
Badacsonyról nevezték azt az 1-2 kilométeres égitestet, amely 360 millió kilométerre található a Naptól, és 3,7 év alatt kerüli meg központi csillagunkat. Kisbolygót neveztek el Kincsemről, a csodakancáról, amely egy 3-4 kilométeres égitestet "kapott". Mindkét aszteroidát ugyancsak Sárneczky Krisztián fedezte fel.
|
