| 2010. január 14. csütörtök 17:30 |
Az emberek ősidők óta féktelen ünnepléssel válnak meg a tél megpróbáltatásaitól. A vidámságé, a túlcsorduló életörömé a főszerep vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (idén február 16.), azaz a farsang idején.
 Ijesztő álarcokat öltöttek, hogy elűzzék a halált és a gonosz erőket
Mulatozás vezeti be a húsvétvasárnapot megelőző negyvennapos böjtöt. A tánccal, jelmezes felvonulással kísért ünnepeket hol farsangnak, hol karneválnak nevezik, attól függően, hogy éppen merre járunk.
Németországban például az ország egyik felében farsangot, a másikban pedig karnevált ünnepelnek. A farsang szót a 13. századi böjti ital nevére vezetik vissza: ez volt az utolsó alkalom, amikor alkoholt lehetett kapni a szigorú és végtelen hosszúságúnak tűnő böjt előtt. A karnevál szó a latin carne vale kifejezésből ered. A jelentése búcsú a hústól, a közelgő böjt időszakára utalva.
A farsangolás országonként mást és mást jelent. Közös vonás, hogy az emberek jelmezt öltenek, és zeneszóra járják az utcákat. De elég összehasonlítani a velencei karnevál művészi, kifinomult maszkjait és a brazil fővárosban rendezett fékevesztett szambázást ahhoz, hogy kiderüljön: ahány ház, annyiféle ünneplés.
Velencében a felvonulók a Canale Grandétól indulnak el, és végigmennek a cölöpökre épült birodalom főbb utcáin. A világ minden tájáról özönlenek az emberek, hogy részesei legyenek e kavalkádnak.
A riói karneválon a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap: ilyenkor rendezik a szabaiskolák versenyét. Ezrek ropják a brazil farsang főutcáján, a másfél kilométer hosszú Sambadronon.
Magyarországon a középkortól kezdve rendeznek farsangi mulatságot. Ijesztő álarcokat öltöttek, hogy elűzzék a halált és a gonosz erőket. Hazánkban a mai napig legismertebb és legtöbb résztvevőt vonzó farsangi felvonulás a mohácsi busójárás, amely az idén február 11-én kezdődik. A magyar télbúcsúztató, tavaszköszöntő ünnepet 2009-ben az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségét nyilvántartó listájára.
Farsangi busószótár
Kisfarsang
Húshagyókedd előtt hat nappal veszi kezdetét, azaz csütörtöktől szombatig tart a hatnapos mohácsi busójárás első fele (február 11-13).
Farsangvasárnap
Kisfarsangra következik, ekkor van a busójárás legfőbb látványossága. Reggeltől kezdve folyamatosan járják a várost a busócsoportok a délutáni nagy vonulás előtt (február 14).
Húshagyókedd
Farsangfarkának is nevezik. Másnap kezdődik a nagyböjt, hamvazószerda szigorú böjti napjával (február 16).
Forrás: Stop.hu
|
