A rendszerváltás után kiépült műtárgypiacnak köszönhetően korábban ismeretlen vagy elveszettnek hitt képek is felbukkannak a két legnagyobb aukciós ház árverésein. A legjelentősebb alkotások árverésénél a licitlépcső egy átlagos budapesti garzonlakás árával megegyezően emelkedik. Íme a rekorderek, a hazánkban legdrágábban eladott tizenegy magyar festmény.
A nagy aukciós házak, mint a Kieselbach Galéria vagy a Virág Judit Galéria egy árverésen közel egymilliárd forintos forgalmat bonyolítanak. Jobb esetben a statisztikát egy-egy kuriózum számba menő festmény is javítja, pár Rippl-Rónai, Mednyánszky, Paál László vagy Vaszary János munka azonban már fel sem tűnik. Az árképzést is ez határozza meg. Minél ritkább egy művész alkotásainak felbukkanása vagy azok története minél kalandosabb, annál hatásosabb lehet bemutatkozásuk. Így talán már cseppet sem meglepő, hogy a hazánkban valaha eladott tíz legdrágább magyar festménynek összesen négy alkotója van. A toplistán az első tizenegynél húztuk meg a határt, bár őket teljes joggal és szorosan követik olyan alkotók, mint Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly vagy éppen az előzőekben említett festők képei.
1. Csontváry Kosztka Tivadar: A szerelmesek találkozása
Az idehaza legdrágábban eladott magyar festmény Csontváry Kosztka Tivadar A szerelmesek találkozása című alkotása. A képet a Kieselbach Galéria értékesítette harmincharmadik aukcióján, 2006. december 15-én. A patikus foglalkozású, autodidakta festő vásznának árát nyolcvanötmillió forintról indították, és kétszázharmincmillió forintnál ütötte le Winkler Nóra, az árverés vezetője. A közvetítői díjjal megfejelve kétszáznyolcvanmillió forintot fizetett ki a magát megnevezni nem kívánó vevő, aki ezt a csekély karácsonyi ajándékot megbízásos vásárlással végezte. Ezzel megdőlt a 2003-as, kétszázhúszmillió forintos aukciós csúcs, amelyet egy Munkácsy-festmény tartott.
A szerelmesek találkozása - 230 millió Ft
művészettörténészek Randevú néven is számon tartják a képet. Keletkezését 1902 körülre datálják, a festő érett korszakának nyitányaként. Értékét növelte, hogy az aukciót megelőző kiállításon láthatta először a nagyközönség. Korábban csupán egy részlet, a központi motívum, az egymásra néző szerelmespár és az alvó Ámor csoportja volt ismeretes, az is csak az 1931-ben megjelent Csontváry monográfia fekete-fehér reprodukciójáról.
A központi alak a szakértők szerint egyértelműen a művész önarcképeként értelmezhető, emellett számos szimbólumot rejt. Feltűnnek az emberiség ősi, egyetemes jelképei, mint az életfa, a misztikus fény, az élet forrása, valamint az olyan archetipikus ellentétpárok, mint a nő-férfi, a sötét és a világos.
2. Munkácsy Mihály: Poros út I.
A 2006-os Csontváry-rekord három évet váratott magára. Előzőleg Munkácsy Mihály Poros út című munkájának első verziója bizonyult a hazánkban legdrágábban eladott magyar festménynek. A hetvenötmilliós kikiáltási árról indulva kétszázhúszmillió forintnál állt meg a kalapács a Virág Judit Galéria árverésén, 2003. decemberében.
Poros út I. - 220 millió Ft
Munkácsy életművének jelentősége világszerte ismert. Az impresszionisták technikájára emlékeztető tájkép kalandos élettörténete is közrejátszott ugyanakkor az ár feltornászásában. A Poros út néven ismert két festmény kálváriája mindjárt születésüknél kezdődött: nincs arra vonatkozó pontos adat, mikor és hol készültek, valamint a művészettörténészeket is megosztja, melyik tekinthető vázlatnak. Azt valószínűsítik, De Marches báró özvegyével kötött párizsi esküvőjét követően, együtt látogattak el az Alföldre, ahol a festő gyermekkorát töltötte, és Munkácsy 1874 körül, Békéscsaba környékén alkotta meg mindkét képet.
Ami biztos: a festményt Charles Sedelmeyer 1881-ben, néhány ezer frankért vásárolta meg kedvenc művészétől, majd három évtizedes tulajdonlása alatt több európai országban kiállíttatta. Ezt követően – a kép életében hosszú és csendesebb időszak után – 1960 és 2002 között a Nemzeti Galéria tulajdonaként Mexikótól Japánig bűvölte el a világot.
3. Csontváry Kosztka Tivadar: Hídon átvonuló társaság
A rekord árú magyar festmények képzeletbeli ranglistájának harmadik fokán – megosztva bár – szintén a Napút-festő, Csontváry Kosztka Tivadar egy képe áll. Hídon átvonuló társaság című munkáját a Virág Judit Galéria értékesítette 2006. május 8-i árverésén. Az év szenzációja volt, hogy két alkotás is előkerült a patikustól, aki csak húszas évei legvégén, egy látomástól vezérelve kezdett festői karrierbe. Rendkívüli értéke abban rejlik, hogy kivételesen ritka alkalom egy-egy tőle származó, korábban ismeretlen mű felbukkanása. Értékét nyolcvanmillióról száznyolcvanmillió forintra tornászták fel.
Hídon átvonuló társaság - 180 millió Ft
A gazdag és összetett kompozícióban kiemelten hangsúlyos a víz és a vele ellentétben stabilitást sugárzó, az úthoz kacsolódó híd. Ezek gyakran előforduló szimbólumok Csontváry munkáin. A tekintetet leginkább vonzó alak a hídon áthaladó, az előrehaladás vágyát már a testtartásával is kifejező nő. A mű azt sugallja, hogy az átkelők szakítanak múltjukkal, hiszen a vízen átívelő építmény a múltat a jövővel összekötő utat szimbolizálja. Az egyik motívuma minden bizonnyal az Egyiptomba menekülés bibliai története lehetett.
A kép a művész által 1884 és 1891 között bérelt gácsi patikából származik, ahol Csontváry azokat a festményeket őrizte, amelyek nagy kiállításain egyáltalán nem szerepeltek. A magyar közönség 1930-ban találkozhatott először a festménnyel, egy évvel később pedig a XX. századi magyar festészet egyik fontos alkotásaként mutatták be a Tamás Galériában.
4. Munkácsy Mihály: Az alvó nagyapó
A kuriózum számba menő festmények sem tudták azonban kiszorítani a nagymester Munkácsyt a toplista elejéről. A Virág Judit Galéria 2007. december 16-i árverésén cserélt gazdát Az alvó nagyapó című kép, amely a festő szalonzsáner sorozatának utolsó darabjai közé tartozik. ötvenmillió forintos kikiáltási árról száznyolcvan millióig licitáltak, így megosztott helyet kapott Csontváry alkotásával.
Az alvó nagyapó - 180 millió Ft
A Colpachban született képek közül ez az egyik késői, 1887 nyarára datált olajkép. Egyike annak a két alkotásnak, amelyen a szignó mellett szerepel a helyszín megjelölése is, noha tudvalevő, Munkácsy számos képet festett a colpachi kastélyban. Az életkép középpontjában Munkácsyné édesapjának ülő-alvó alakja látható, míg a baloldalon egy fiatal nő gyerekeket terelő mozdulatától válik mozgalmassá a jelenet.
5. Bortnyik Sándor: Lámpagyújtó
A legutóbb árverezett alkotás, amely bekerült a rekordok közé, Bortnyik Sándor Lámpagyújtó című festménye. Ezt a Kieselbach Galéria 2008. október 17-én adta el százhetven millió forintért. A nyolc évtizedes rejtőzködés után előkerült alkotást százmillió forintról indították, ami az eddigi legmagasabb kikiáltási ár. A kép a galéria másfél éves munkája eredményeképpen érkezett haza egy osztrák magángyűjteményből.
Lámpagyújtó - 170 millió Ft
Bortnyik neve a toplista eddigi festőihez mérten kevésbé ismert. A XX. század elején az avantgárd mozgalom élvonalába tartozott, de jószerivel alig van műve magyarországi gyűjteményben ebből az időszakból (1919-1925). Csak leírásokból, visszaemlékezésekből, korabeli katalógusokból, kritikákból ismertek. A Magyar Nemzeti Galériában, a Kiscelli Múzeumban és egy madridi múzeumban is a késői, saját kezű másolatok képviselik a bortnyiki avantgárdot. Pályatársai mások mellett Kassák Lajos és Moholy-Nagy László voltak.
Az intenzív színharmóniájú, kiérlelt kompozíciójú művet először csak az árverés előtt láthatta a hazai közönség. „Bortnyik korai, magyarországi képeinek szimbolikus utalásai szinte kivétel nélkül az aktivizmus társadalmi, politikai elkötelezettségéhez, a baloldali progresszió eszmerendszeréhez kötődtek” – olvasható a galéria honlapján. A geometrikus formákból összeálló kép központi témája már nem egy technikai újítás, hanem maga az ember, aki egy új kor figurájaként jelenik meg. Kieselbach Tamás szerint ez az alkotás átalakítja a magyar avantgárdról alkotott képünket, és felébreszti az igényt az ebben a művészeti áramlatban az emigráció során készített munkák megismerésére.
6. Munkácsy Mihály: A baba látogatói
Munkácsy megunhatatlan: a legdrágábban eladott festmények közül minden második a nevéhez fűződik. Így a 2003. április 12-én, a Virág Judit Galéria által elárverezett A baba látogatói is. Az 1879-ben készült alkotást a nyitó hatvanmillió forintról százhatvanmillióra tornázták fel.
A baba látogatói - 160 millió Ft
A festmény mintegy négy évtizedig a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának állományát gazdagította, majd a kulturális miniszter hosszú jogi procedúra után visszaszolgáltatta az eredeti tulajdonos, Vida Jenő örököseinek.
Az alkotás az 1920-as években került Magyarországra, a kor tekintélyes üzletemberei, Wertheimer Adolf, majd Vida gyűjteményébe. A baba látogatói szerepelt a Munkácsy születésének 100. évfordulójára 1944 februárjában megrendezett kiállításon a Szépművészeti Múzeumban. Tulajdonosához azonban már nem kerülhetett vissza, mert Vida Jenőt a német megszállást követően Auschwitzba hurcolták. Külföldre települt örökösei a 80-as években fedezték fel a festményt a Nemzeti Galériában, és jogi képviselőjük útján azóta tárgyaltak a műtárgy visszaszolgáltatásáról.
7. Gulácsy Lajos: Karosszékben ülő leány
Az egyik legtragikusabb sorsú hazai festő, Gulácsy Lajos munkái is előkelő helyet foglalnak el a rekordárú művek toplistáján. A legmagasabb értéket, százhúszmillió forintot a Kieselbach Galéria aukcióján a Karosszékben ülő leány című alkotásért fizettek a 2008. december 19-én. Kikiáltási ára nyolcvanötmillió forint volt.
Karosszékben ülő leány - 120 millió Ft
A Bálozó nőként is ismert kép a festő legreprezentatívabb női portréja, egyben az életmű legnagyobb arcképe, amely méretével (120x81 cm) is tekintélyt parancsol. Az 1910-ben született alkotáson keveredik a reneszánsz madonnák és a XX. század valóságos nőideáljának megjelenítése. Gulácsy nőkhöz való viszonyát is szélsőségek jellemezték: képein és irodalmi alkotásaiból a bálványozó, mitikus magasságokba emelő lelki szerelem éppen úgy kiolvasható, mint a vad, már-már bizarr érzékiség és a veszélyes erotika.
E kettősség Gulácsy egész munkásságát és személyiségét is jellemezte. Különc viselkedésével és öltözködésével figyelemfelkeltő jelenség volt a művésztársaságokon belül is, romantikus természete és érzékenysége visszavágyott az általa teremtett Nakonxipán világába. Az első világháború kirobbanása után elméje elborult, és lassan örökös bérleményt váltott Sohaországba.
8. Gulácsy Lajos: A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek
A rekordok közt további Gulácsy-művek is szerepelnek. 2008. májusában a Virág Judit Galéria értékesítette A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek című képet, amelynek ára a kezdő ötvenmilliós kikiáltási árról százhúszmillióra kúszott fel, így forintosított értékben egy szinten áll a Bálozó nővel.
A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek - 120 millió Ft
A beszédes címmel illetett kép 1922 körül egy ismeretlen magángyűjteményben, majd Bednai Dezső tulajdonában volt 1966-ig. Ekkor láthatta utoljára a közönség egy székesfehérvári kiállításon. Ezt követően egy budapesti magángyűjteményben rejtőzködött. Az 1911-12-re datált alkotást évtizedeken át csak monográfiákból ismerhettük.
Az életmű reprezentatív darabja ez a különleges enteriőr jelenet, amely a valóságot és a képzeletet montírozza egymásra. Az aukció előtt Gulácsy Lajos műve alapján, a képen látható történetet továbbgondolva Alföldi Róbert rendhagyó előadást rendezett.
9. Gulácsy Lajos: A bolond és a katona
A tavalyi év egyik kivételes, árverésre bocsátott alkotása volt Gulácsy Lajos A bolond és a katona című munkája. A Virág Judit téli aukcióján, december 21-én huszonnégy millió forintról indították, végül száztíz millió forintnál koppant a kalapács, így – korábbi mulasztásunkat pótolva – a Magyarországon legmagasabb áron eladott hazai festők alkotásainak képzeletbeli toplistáján a kilencedik helyet foglalja el.
A bolond és a katona - 110 millió Ft
A rokokó stílusú, Gulácsy által "biedermeier mulatságoknak" nevezett művek közül való képet a festő ajándékozta egy nagyváradi jogásznak, utódaitól került a festmény a galériába, ezt megelőzően nem szerepelt kiállításon. Az 1910-11-ben készült alkotás az első világháború felé tartó Európa víziója, a középpontban álló bolond arcképében magát Gulácsyt fedezhetjük fel, aki csak kívülről szemléli az eseményeket. Az alak túlvilági, révedő tekintete a művész elméjének elborulását vetíti előre, ami a háború egyre közeledő fenyegetésével párhuzamosan végleg elborult. Az önarcképek nagy szerepet játszanak a művész életművében, betegsége elhatalmasodása szerint változott önmaga megítélése és ábrázolása.
10. Gulácsy Lajos: Régi instrumentumon játszó nő
A Régi instrumentumon játszó nő című Gulácsy-képet ugyancsak a Virág Judit Galéria árverezte el 2002 decemberében kilencvenötmillió forintért, kikiáltási ára huszonnyolcmillió forint volt. A művész életműve kicsi, kevés a magántulajdonban lévő, tehát potenciálisan elérhető mű, a hat évvel ezelőtti érték ma kimagasló eredménynek számít.
Régi instrumentumon játszó nő - 95 millió Ft
A festményben összegeződött Gulácsy minden stílusbravúrja: a technikai tudás, az újfajta festésmód, az anyag csak rá jellemző előkészítése és kezelése, a különleges színek játéka, a sejtelmesség, a preraffaelita szépségeszmény és azok az ellentétek, feszültségek, amelyek a művész egész életét végigkísérték. Gyakran állítják párhuzamba a Karosszékben ülő leány képével.
11. Csontváry Kosztka Tivadar: Teniszező társaság
Csontváry Kosztka Tivadar Teniszező társaság című festménye az egyetlen a toplistán, amelyet nem a két nagy aukciós ház valamelyike árverezett. A Nagyházi Galéria 2005. decemberében rendezett árverésén kilencvenmillió forintért kelt el, kikiáltási ára huszonnégymillió forint volt.
Teniszező társaság - 90 millió Ft
A Teniszező társaság a ritkán felbukkanó Csontváry képekhez hasonlóan kuriózum: egykori tulajdonosa azt hitte, a szignálatlan festmény Gulácsy Lajos alkotása. Nagyházi Tamás véletlenül akadt a műre, és már csaknem lezárta az aukciós listát, amikor jelentkezett egy eladó. Az árverésen óvatosságból Csontvárynak tulajdonított festményként jelölték. Azóta a Nemzeti Galéria és a Sotheby's szakértője is megerősítette, hogy Csontváry készítette azt.
Erdélyi és partiumi turnéra készül a Quimby zenekar, a népszerű magyar együttest Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre és Nagyváradra várják a... Bővebben
Télen kellemetlen heteket okozhat a megfázás, a köhögés, az influenzás tünetek. Vírusok, baktériumok sora áll lesben, hogy lecsapjon legyengült áldozataira. A betegségekért... Bővebben
