FőoldalKultúra Önkényuralmi jelképek Kelet- és Közép-Európában
Önkényuralmi jelképek Kelet- és Közép-Európában
2008. április 15. kedd 13:15
Szinte hungarikumszámba megy a régióban az önkényuralmi jelképeket tiltó, épp 15 éve hozott magyarországi törvény. Sorra elbuktak ugyanis a kommunista szimbólumokat a fasisztákkal egy kalap alá vevő javaslatok.
A Führer képmása még nem büntetendő Németországban
Téved, aki azt hiszi, hogy a második világháború utáni Európában a horogkereszt nem lehet része egy állam hivatalos szimbolikájának. Finnországban a jelkép stilizált változata az államfői zászló bal felső sarkában is helyet kapott, és a - finn jelképvilágban a jó szerencsét megtestesítő - szvasztika az egyik állami kitüntetés, a Szabadság-kereszt elemeként is feltűnik. Emellett a lettek egyik, a függetlenség 1991-es elnyerése után újra népszerűvé vált ősi vallási jelképe is hasonlít a horogkeresztre. Olyannyira, hogy csak az utolsó pillanatban visszakoztak attól, hogy a 2006-os NATO-csúcstalálkozó résztvevőinek e szimbólummal díszített gyapjúkesztyűket adjanak ajándékba. De Tádzsikisztánban is államilag támogatott a horogkereszt. Míg az egykori Szovjetunióban tiltották a fasiszta jelvények használatát, Imomali Rahmon államfő két év óta a tádzsik nép árja gyökereinek hangsúlyozásával igyekszik erősíteni a nemzettudatot, s 2006-ban, az "árja nemzetek tádzsikisztáni évében" a közép-ázsiai államban úton-útfélen megjelent a valóban ősi jelnek számító szvasztika. A második világháborús veteránok tiltakoztak ugyan Rahmon döntése ellen, ám az államfő válaszra sem méltatta őket.
Szalonképtelennek számít viszont a horogkereszt a többi kelet-közép-európai államban, akárcsak a kontinens nyugati felén. Bulgáriában a világháború vége óta törvény tiltja a használatát, Oroszországban pedig 1995-ben, a világháborús győzelem 50. évfordulója alkalmából, látványosan meg is erősítették a régi tilalmat. Romániában 2002-ben, az uniós csatlakozás közeledtével, a szociáldemokrata kormány sürgősségi rendeletben tiltotta be a fasiszta, rasszista, xenofób jellegű szervezeteket, a fasiszta jelképeket, valamint az emberiség és a béke elleni bűntetteket elkövető személyek kultuszát, 2005 óta pedig törvény tiltja az önkényuralmi szimbólumok használatát, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés terhe mellett. De a leghatékonyabb alighanem a diktatórikus logikájú belorusz megoldás: a kommunista államban csak bejegyzett szimbólumok használhatók, az egyesületeknek, szakszervezeteknek külön engedélyeztetniük kell az általuk emblémául szánt jelvényt.
A sokak által etalonnak gondolt német büntető törvénykönyv - ellentétben az e tekintetben unikumnak tűnő magyar jogszabállyal - ugyancsak eltekint a nemkívánatos alakzatok felsorolásától. Ehelyett kiköti, hogy betiltott pártok vagy egyesületek - például Hitler náci pártja - jelképei nem jelenhetnek meg a nyilvánosság előtt. Hiába tiltották be azonban a Kommunista Pártot 1956-ban Nyugat-Németországban, a büntető törvénykönyv elfogadott értelmezése szerint a vörös csillag vagy a sarló-kalapács páros mégsem tilalmas, mert nem egy bizonyos párt, hanem világszerte jó néhány legális szervezet jelképe. Kitér viszont a törvény a náci egyenruhák tartozékaira, sőt a köszöntésekre, jelszavakra is, beleértve mindazt, ami a megtévesztésig hasonlít minderre. A politikai rendőrségnek, az Alkotmányvédelemnek bőségesen illusztrált példatára van a szélsőjobbos szimbólumokról a horogkereszttől az SS emblémáján át a Harmadik Birodalom zászlajáig.
Nem foglalkozik ugyanakkor a német jog azzal, ami nem idéz rossz emlékeket. Nem üldözi például a náci rohamosztagok, az SA egészségügyi szolgálatának rangjelzésében használatos életrúnát - ezt az ősi germán rovásírásos jelet manapság gyászjelentéseken is használják, de hasonló piktogram mutatja az antennabemenetet a rádiókon és tévéken. Inkább az számít, milyen hatást vált ki egy embléma vagy lobogó. A politikai rendőrség tájékoztatója szerint a 19-20. század fordulóján használatban volt birodalmi hadizászló például önmagában nem illegális, de ha egy tüntetés elfajulna, a rendőrség azt is elkobozhatja. A rend őrei akkor is közbelépnek, ha nem teljesen szabályos a horogkereszt, de az átlagos járókelő pár méterről horogkeresztnek látja azt a valamit. Nem zaklatják viszont egy horogkereszt vagy Hitler-képmás miatt a régi könyvekkel vagy bélyegekkel kereskedőket, kivéve, ha valamelyikük öncélúan használja azokat.
A jogszabályok körüli zűrzavart mutatja, hogy a szvasztika használata miatt nem egy közép-európai országban kerültek már bajba lelkes antifasiszták is. Amikor néhány hete a szlovákiai Nyitrán - amely az utóbbi időben a szkinhedek és anarchisták rendszeres összecsapásainak színhelyévé vált - a helyi jobboldali szélsőségesek felvonulást szerveztek a második világháborús fasiszta bábállam megalakulásának emlékére, az antifasiszták "Nazi gay parade" feliratú, rózsaszínű szív közepén horogkeresztet ábrázoló plakátokat ragasztottak ki a városban. A rendőrség azonban nem mérlegelte a plakátragasztók szándékait: ismeretlen tettes ellen nyomozást indított fasizmus propagálása címén. De Németországban is megesett, hogy a túlbuzgó bíróságok olyan antifasisztákat ítéltek el, akik áthúzott vagy szemétkosárba szánt horogkereszt-ábrázolással hirdették a meggyőződésüket. Egy tavalyi ítéletével a legfelsőbb bíróság billentette helyre az egyensúlyt, kimondva, hogy a törvény nem tiltja a nyilvánvalóan a tiltakozást szolgáló önkényuralmi jelkép alkalmazását.
Elnézőbbek a kommunista jelképekkel
Eltérő a vörös csillag megítélése
A kommunista jelképekkel az államok sokkal elnézőbben bánnak. A magyar tiltáshoz hasonlót egyedül Lettországban vezettek be, ahol 1991-ben ugyancsak megtiltották a vörös csillag, valamint a sarló és kalapács használatát. A másik két balti államban azonban a hasonló törvényjavaslatok nem mentek át a parlamenten. Ugyanígy elképzelés maradt a szélsőbal és -jobb jelképeivel való egyenlő bánásmód Ukrajnában (ahol Julija Timosenko kormányfő javaslatát a pártok és a képviselők többsége is ellenezte), Csehországban (ahol 2006-ban a harmadik legnagyobb parlamenti erő, a vörös csillagot jelképként használó Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja szociáldemokrata támogatással vétózott), valamint Romániában (ahol a két liberális képviselő által benyújtott törvénytervezet elbukott a parlament mindkét házában). De sikertelenül járt az a "keresztes háború" is, amelyet 2005-ben Brüsszelben indítottak a volt kommunista országok konzervatív képviselői - a fideszes Szájer József és Vytautas Landsbergis litván exelnök vezetésével - azután, hogy a brit uralkodói család egy tagja, Harry herceg tréfából nácinak öltözött egy farsangi mulatságon. Az uniós jogszabály sosem született meg, mivel kiderült, hogy olyan problémákat is kezelnie kéne, mint a szvasztikát vallási jelképként használó hinduk érzékenysége.
Oroszországban sem tilos a szovjet szimbólumok használata, ráadásul a hadsereg jelképei között egyre gyakrabban tűnik fel az ötágú csillag, amely mindennap ott virít a 2006 eleje óta sugárzó Zvezda (Csillag) tévécsatorna adásában, a képernyő jobb felső sarkában. Magáért beszél, hogy Szerbiában a Crvena Zvezda (Vörös Csillag) az egyik legnépszerűbb labdarúgó-, illetve kosárlabdacsapat. Másutt - Szófiától Tallinnig - a kommunista jelkép inkább csak alternatív klubok falán vagy a szovjet katonai emlékműveken jelenik meg. Lettországban a helyi orosz kisebbség nem tartja be a kommunista jelképekre vonatkozó szabályokat - az utóbbi években divatba jöttek a sarló-kalapácsos, CCCP feliratú trikók -, a hatóságok azonban elnézik a törvénysértést. Hasonló a helyzet Szlovákiában, ahol elvileg a kommunista szimbólumokra is vonatkozik a büntető törvénykönyv rendszerváltás után hozott paragrafusa, amely tiltja a szabadságjogokat elnyomó mozgalmak támogatását és propagálását. A kommunista szimbólumok használóit mégsem fenyegeti veszély, miközben a fasisztákkal kapcsolatban havonta gyakran több eljárás is indul. Annak ellenére, hogy - miképp a román Vasgárda utódszervezete, az Új Jobb (Noua Dreapta) - a Tiso-féle bábállamban működött Hlinka-gárda modernizált változata is vigyáz a törvényesség látszatára. Az Új Jobb egyébként a kelta, az utóbbi pedig az állami címerben is szereplő kettős keresztet használja. Bukarestben épp a napokban robbant ki újabb horogkeresztbotrány. A nacionalista Nagy Románia Párt lapjában a párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor ugyanis sarlókkal, kalapácsokkal és horogkeresztekkel "üdvözölte" a román fővárosban a múlt héten tartott NATO-csúcstalálkozót, amiért máris bíróság elé citálták.
Európa két muszlim többségű államában a legátláthatóbb a helyzet: ezekben a szimbólumok kérdése nincs napirenden, mert a mögöttük álló ideológiák is hiányoznak a politikai palettáról. Igaz, Albániában - állítja a HVG-nek az ELTE Kelet-Európa-történeti tanszékén oktató Csaplár-Degovics Krisztián - ma is használják az úttörőnyakkendőket. Élelmes vállalkozók ugyanis rájöttek, hogy a vörös ruhakiegészítőre csak az államot jelképező fekete sast kell rányomtatni, és máris kész az albán zászlócska, amelyet nemcsak futtballmeccseken lobogtatnak előszeretettel, hanem csuklóra kötve is hordanak. A néhány éve önállósodott Bosznia-Hercegovinában nemigen találkozhatnak a járókelők önkényuralmi jelképekkel. Az egyik kivétel a Szarajevó belvárosában teljesen törvényesen működő - vörös csillaggal, jugoszlávnosztalgiával dekorált - Caffé Titó.
Erdélyi és partiumi turnéra készül a Quimby zenekar, a népszerű magyar együttest Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre és Nagyváradra várják a... Bővebben
Télen kellemetlen heteket okozhat a megfázás, a köhögés, az influenzás tünetek. Vírusok, baktériumok sora áll lesben, hogy lecsapjon legyengült áldozataira. A betegségekért... Bővebben
