Egy állkapocscsontot és fogakat fedeztek fel Észak-Spanyolországban, a népszerű Atapuerca lelőhelyen. A maradványok 1,1-1,2 millió évesek. Az eredmények további bizonyítékot nyújtanak arra, hogy a kontinenst már az őskorban is emberek lakták.
 Alsó állkapocs
A kutatók a maradványok mellett kőeszközöket és állati csontokat is találtak, melyeken árulkodó vágásnyomok vannak utalva arra, az állatokat az emberek ölték meg. A korábbi, legidősebb fosszíliák talán 800 ezer évesek voltak, ami miatt néhány antropológus azt hitte, hogy a primitív emberek csak körülbelül fél millió évvel ezelőtt érték el Nyugat-Európát.
A felfedezés magába foglal egy emberi, alsó állkapocscsontot. A hét fogmaradvány még a helyén volt, találtak egy elszigetelt fogat is, mely ugyanazon egyénhez tartozott. Annak apró mérete azt sugallja, hogy az nőhöz tartozott. A leletet a Sierra de Atapuerca lelőhelyen találták meg. Ezen régió a spanyol Burgos városához közel helyezkedik el, és ősi mészkőbarlangok egész komplexumával rendelkezik.
 José Bermúdez de Castro és Eudald Carbonell
Ezen barlangok nagy mennyiségű, jó állapotban fennmaradt bizonyítékot nyújtanak arra, hogy ősemberek éltek a régióban. A barlangokat Unesco Világörökségnek nyilvánították. Az új maradványokat a Sima del Elefante régészeti lelőhelyen találták meg, mely mindössze néhány száz méterre található a két másik helyszíntől, melyek korai európaiak maradványait szolgáltatták már. Jose Maria Bermudez de Castro kutató szerint, ezek a legidősebb emberi fosszíliák, melyeket Nyugat-Európában találtak. A kutató elmondta, a legfrissebb leletek anatómiai jellegzetességei egy korábbi, a grúziai Dmanyisiben feltárt homininhez kapcsolják azt.
A grúziai homininek mintegy 1,7 millió évvel ezelőtt éltek, és az emberek korai elterjedését reprezentálják Afrikán kívül. A dmanyiszi leletek a Homo erectushoz tartoznak, mely faj a kutatók szerint Afrikából kelet felé vándorolt, majd kolonizálta Ázsia nagy részét. Az új fosszília hitelt ad azon elképzelésnek, mely szerint Ázsia elérése után, egyes utazók megfordultak, és nyugat felé, Európába tartottak. Valamikor útja során az Atapuerca-populáció külön fajjá fejlődött. Amint ezen korai emberek "meghódították a nyugatot", külön fajjá, a Homo antecessorrá - Úttörő emberré - váltak. A kutatók most azt tervezik, hogy megvizsgálják, vajon az Úttörő ember lehetett-e őse a neandervölgyieknek, vagy saját fajunknak, a Homo sapiensnek.
 Régészeti feltárás
Chris Stringer kutató szerint, az európai történelem előtti időket tekintve, a lelet igen figyelemreméltóé. A legkorábbi emberi tartózkodás időpontja Európában vita tárgyát képezi. A spanyol kutatók három különböző technikát alkalmaztak az új leletek korának meghatározásához. Szerintük az új lelet a legkorábbi, megbízhatóan meghatározott korú bizonyítéka az emberi okkupációnak Európában.
Stringer elmondta, amíg nem találnak újabb leleteket Atapuercában, óvatos annak kijelentését illetően, hogy az új lelet a Homo antecessorhoz tartozik. Ám hozzátette, "... a lelet azt sugallja, hogy Dél-Európa kolonizációja Nyugat-Ázsiából kiindulva kezdődött, nem sokkal azt követően, hogy az emberek felbukkantak Afrikában, ez valami olyasmi, amit sokan kétségbe vontunk volna öt évvel ezelőtt".
A kutató szerint, a Sima del Elefante lelőhelyen talált ősök primitív kőeszközöket készítettek és relatív apró agyuk volt. Az állkapocscsont külső része primitív anatómiai jellegzetességeket mutat, ám belsején már fejlettebb ismeretetőjegyek is megfigyelhetőek. Ez azt sugallja, hogy az ősemberek a későbbi emberek felé - mint a Homo heidelbergensis - fejlődhettek.
Forrás: hirado.hu/BBC/Nature
|