|
Aki felfedezte az Uránuszt: 270 éve született Sir Friedrich Wilhelm Herschel |
|
|
|
| 2008. november 15. szombat 12:48 |
Kétszázhetven éve, 1738. november 15-én született Sir Friedrich Wilhelm Herschel német származású brit csillagász, az Uránusz felfedezője. Gyerekkorában zenei tanulmányokat folytatott, majd 1755-ben beállt a hannoveri hadseregbe. Mivel a két országnak ebben az időszakban II. György király személyében közös uralkodója volt, Nagy-Britanniába vezényelték, ahol olyan jól érezte magát, hogy a nyelv elsajátítása után letelepedett és nevét angolosra (Frederick William Herschelre) változtatta. Eleinte zenetanárként kereste kenyerét és komponált is, de művei nem maradtak fenn.
Zenei érdeklődése vezette el a matematikához, majd érett férfikorában a csillagászathoz. Kezdetben a Holdon található hegyek magasságát igyekezett megmérni és összeállított egy kettőscsillagokat tartalmazó katalógust. Munkája során felismerte, hogy a legtöbb kettőscsillag nemcsak optikailag kettős, hanem fizikai kapcsolatban is állnak egymással. Távcsöveket is készített, a korban csúcsminőségűnek számító eszközei igen keresettek lettek a csillagászok körében. Mintegy 400 távcsöve közül a leghíresebb egy 40 láb (kb. 12 m) fókusztávolságú és 49 és fél inch (126 cm) átmérőjű főtükörrel rendelkező tükrös távcső volt, amellyel már az első éjszakán felfedezett egy új Szaturnusz holdat.
 Sir Friedrich Wilhelm Herschel Az igazi hírnevet az Uránusz bolygó 1781. március 13-i felfedezése hozta meg számára. Ő III. György király tiszteletére Georgium Sidus névre keresztelte a bolygót (ami újabb kegyeket záporoztatott rá), de mivel a franciáknak nem akarózott a brit uralkodót így megtisztelni (ők egy ideig Herschelként emlegették az új égitestet), az végül a német Johann Bode javaslatára Uránuszként vonult be a köztudatba. Herschel a Royal Society tagja lett, elnyerte a Királyi Csillagász címet, és évi 200 font jövedelemmel végre főállású csillagászként dolgozhatott. Munkáját asszisztensként segítette húga, Caroline, aki maga is végzett önálló csillagászati megfigyeléseket, különösen az üstökös-kutatás terén, majd idővel fia, John is, aki a távcsöves megfigyelésekben, valamint a csillagkatalógus összeállításában volt idős apja segítségére.
Herschel fedezte fel többek között az Uránusz két holdját, a Titaniát és az Oberont is. 1785-ben elsőként kísérelte meg csillagszámlálás útján meghatározni a Tejútrendszer alakját, meg is állapította, hogy korong alakú. Elsőként jelentette ki, hogy a Naprendszer mozog a világűrben, ő alkotta meg az aszteroida szót, 1800-ban felfedezte az infravörös sugárzást és alapos vizsgálat után figyelemre méltó csillagkatalógust állított össze.
1816-ban lovaggá ütötték, ettől kezdve használhatta neve előtt a Sir szócskát. 1822. augusztus 25-én hunyt el, bath-i háza, ahol az Uránuszt felfedezte, ma a nevét viselő múzeumnak ad otthont.
Forrás: STOP
|