A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint Irán készen áll atombomba gyártására. Izrael katonai csapásra készül, az Egyesült Államok pedig újabb szankciókat vezetne be a közel-keleti ország ellen, az oroszok és Kína nem akar beavatkozni.

Eddigi legkeményebb jelentését adta ki Iránról a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kedden. A szervezet azt állítja, olyan információk birtokába jutott, amelyek alátámasztják, hogy Irán atombombák létrehozásához szükséges teszteket hajtott végre.

Irán "soha nem lesz hajlandó" felhagyni atomprogramjával, de továbbra is együttműködik a NAÜ-val, annak ellenére, hogy az ENSZ-szervezet kedden kiadott jelentésében kritikus volt Teheránnal kapcsolatban - közölte a közel-keleti ország NAÜ-nagykövete.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szerdai beszédében kijelentette: Irán jottányit sem enged atomprogramjából, és határozottan visszautasítja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentését. A vezető szerint a szervezet hiteltelenné teszi magát, amikor magáévá teszi az Egyesült Államok Iránt atomfegyver-fejlesztéssel vádoló "alaptalan" vádjait.

A jelentés publikálását megelőzően az izraeli és nemzetközi médiában számos spekuláció jelent meg azzal kapcsolatban, hogy Izrael katonai csapásra készül a perzsa állam atombunkerei ellen. Ráadásul szárnyra kaptak olyan hírek, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is katonai szankciókkal készül reagálni.

Dzsazajeri az al-Alam iráni tábornok ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "Izrael legkisebb mozdulatára az elpusztításával fogunk válaszolni". Elárulta, hogy már megvannak a válaszcsapás kész tervei.

Franciaország határozott válaszlépéseket tervez az iráni nukleáris fegyverkezésre - közölte Alain Juppé francia külügyminiszter. Hozzátette: országa az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását kezdeményezi, ahol Párizs "súlyos szankciókat" fog követelni Teherán ellen.

Elemzők szerint az iráni atomprogram legnagyobb kérdése az, hogy a nemzetközi közösség milyen mértékben és legfőképp milyen formában fokozza a nyomást a közel-keleti országon.

Árnyékháború folyik Amerikával

Nem kizárt, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat foganatosít Irán, főleg kereskedelmi bankjai és vezető vállalatai ellen - közölte egy névtelenül nyilatkozó washingtoni illetékes kedd délután. Hangsúlyozta, nem valószínű, hogy a kétoldalú büntetőintézkedések kiterjednek majd a perzsa állam olaj- vagy gáziparára, illetve központi bankjára.

Amerika attól tart, hogy a konfliktus felverheti az amúgy is magas üzemanyagárakat. Kedd délután a nyersolaj ára megközelítette a hordónkénti 116 dollárt, amiben szakértők szerint az Irán atomprogramja körül kialakult nemzetközi feszültség nagyobb szerepet játszott, mint az olasz szuverén adósság kockázata.

A vasárnapi New York Times terjedelmes írásban foglalkozott az Egyesült Államok Irán körüli diplomáciai játszmájával. A cikk szerint ugyan új Obama-doktrínáról nem beszélhetünk, világosan kirajzolódik a "konfrontáció és feltartóztatás" stratégiája.

Az illetékesek úgynevezett "árnyékháborúról" is említést tesznek: Irán bosszújának ugyanis része volt a washingtoni szaúdi nagykövet meggyilkolásának terve, miután a Stuxnet, feltehetőleg amerikai-izraeli fejlesztésű számítógépvírus "szétrobbantotta" az urándúsító centrifugákat, ami egy-két évvel hátráltatta az ország atomprogramját.

Az oroszok szerint pénzkidobás

Bár Moszkvát sem nyugtatta meg Teherán a nukleáris programot illetően, az orosz vezetés elutasítja a katonai beavatkozásról szóló izraeli, amerikai és brit nyilatkozatokat. 

A katonai csapás hiba lenne, amely beláthatatlan következményekkel jár - jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter, aki szerint tárgyalásokkal kell eloszlatni a kételyeket.

Eddig is tudtuk, hogy Irán technikailag 22 százalékig képes az urándúsításra, innentől pedig csak pénz kérdése, hogy a fegyverhez szükséges 90 százalékot elérje. Csakhogy Iránnak nincs ilyen célja - nyilatkozta a Népszabadságnak Radzsab Szafarov, a moszkvai Modern Irán Kutatóközpont vezetője. 

Megjegyezte, Irán szerint az elmúlt fél évszázad tapasztalatai alapján az atomfegyver birtoklása nem oldott meg konfliktusokat, így felesleges pénzt és energiát pazarolni rá - mondta Szafarov. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerdára várható jelentését szerinte nem a szervezet szakemberei, hanem izraeli és nyugati titkosszolgálatok munkatársai állították össze.

Kína óvatosságra int

Kína az iráni kérdés békés megoldása mellett foglalt állást, miközben az ázsiai országban is terjednek a sajtóban a spekulációk arról, hogy az Iszlám Köztársaság és a Nyugat közötti feszültség a teheráni atomprogramról katonai konfliktusba torkollhat. Hong Lej kínai külügyminiszter szerint Kína - amely állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának - még mindig tanulmányozza a NAÜ jelentést, illetve arra sürgette Iránt, hogy mutasson több "rugalmasságot" és "őszinteséget." 

Forrás: stop.hu