|
Egyre rosszabb állapotban vannak Európa természeti értékei egy Brüsszelnek készült jelentés szerint. Az IUCN kutatásaiból kiderült, hogy ideje vészharangot kongatni, mivel egyre több növénynek, puhatestűnek és edényes növénynek, valamint édesvízi halfajnak van szüksége védelemre a fennmaradáshoz.
A csaknem hatezer faj állapotát felmérő tanulmányból kiderült, hogy az édesvízi puhatestűek 44 százaléka, az édesvízi halak 37 százaléka, a kétéltűek 23 százaléka, a szárazföldi puhatestűek 20 százaléka, a hüllők 19 százaléka, az emlősök és a szitakötők 15 százaléka, a madarak 13 százaléka, a szaproxilofág bogarak 11 százaléka, a pillangók 9 százaléka szorul védelemre, valamint 467 féle edényes növény is.
„Európában és a világ minden pontján az emberek jóléte függ a természettől, és hogyha mi nem vesszük figyelembe a természet hanyatlását kiváltó okokat és nem lépünk fel ezek ellen sürgősen, akkor ezért hatalmas árat fizethetünk majd” – jelentette ki a vizsgálat kapcsán az unió környezeti biztosa, Janez Potocnik.
 Egyre rosszabb állapotban
Az édesvízi puhatestűek állapota a legaggasztóbb. A spengler édesvízi kagyló a nyolcvanas években egyszer már majdnem kipusztult, de sikerült újra elterjednie Franciaország és Spanyolország folyóiban, ám jelenleg is fokozott védelem alatt áll. Megmentésük csak európai összefogással lehetséges a szakemberek szerint. „Az adatok is jelzik, hogy az európai kagylók helyzete aggasztó” – mondta Annabelle Cuttelod, az IUCN koordinátora, aki az európai Vörös Könyv összeállítását irányítja. „Ha ezekhez az adatokhoz azt is hozzávesszük, hogy az édesvízi halaknál és kétéltűeknél is nagy a gond, akkor világosan látszik, hogy Európa édesvizei bajban vannak, és azonnali védelemre van szükség” –tette hozzá. Az édesvízi halak helyzete is romlik, nagyon sokan fokozott védelemre szorulnak. A fenyegetést a környezet szennyezése, a túlhalászat, az életterük csökkenése és az idegen fajok betelepítése okozza. A tokhalaknál is a kihalás fenyeget, mivel többen fokozott védelemre szorulnak.
Az edényes növényeknél főként azok a fajok vannak veszélyben, amelyek közül többen a mai mezőgazdasági fajok ősei, pedig ezek a növények az élelmiszerbiztonság szempontjából rendkívül fontosak. Erre példa a Beta patula, amely a termesztett répa vadon élő rokona és komoly génforrás a kórokozókkal folytatott küzdelemben. De védelem alatt van a cukorrépa, a rozs, a zab és a fejes saláta vadon élő rokona is.
Vannak azonban pozitív hírek is, amelyek jelzik, hogy a szakemberek több helyen sikereket értek el. Számos olyan faj megerősödött, amelyet az EU élőhely védelmi irányelve, köztük a Natura 2000 rendszere is véd. Ilyen például a Korzikán bennszülött fajnak számító háromerű sarkantyúvirág, amelynek státusát módosították idén a védett növények listáján, miután egyetlen élőhelyén a védelem igen sikeres volt és a növény újra terjedőben van. (a "Critically endangered" kihalófélben levő kategóriából áttették az" Endangered"-be végveszélyben kategóriába.)
„Ezek olyan jelzések, amelyek arra utalnak, hogy erős politikai akarat is kell ahhoz, hogy a természetvédelmi törekvések sikeressé váljanak” – jelezte Jean-Christopher Vié, az IUCN, a világ fajaival foglalkozó programjának munkatársa. „A már működő programok és az újak csak ezzel a háttérrel működhetnek és szükség is van ezekre, mivel az európai flóra és fauna érezhetően bajban van.” – tette hozzá.
|
