Olaszország hitelességi problémával küzd az olasz kormány által bejelentett deficitcsökkentő intézkedések miatt - mondta pénteken Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a világ 19 legfejlettebb gazdaságú, illetve vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport, a G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón pénteken, a dél-franciaországi Cannes-ban.

"A probléma, amit világosan megállapított ugyanúgy az olasz kormány, mint a partnerei, az, hogy a bejelentett intézkedéseknek hiányzik a hitelessége" - fogalmazott Lagarde. Ígéretet tett arra, hogy "kemény, igényes és alapos" munkát fog végezni, mielőtt megerősíti vagy cáfolja, hogy Olaszország teljesítette-e kötelezettségvállalásait.

Az IMF-vezér azt mondta: reményei szerint az IMF szakértői a hónap vége előtt "a helyszínen lesznek" és jelentésüket minden negyedévben közzéteszik.

Az olasz kormány hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ellenőrizze az államháztartási reform és a takarékossági intézkedések végrehajtását. A római vezetés elfogadta, hogy az Európai Unió is figyelemmel kísérje az erőfeszítéseket, amelyek a piaci bizalom helyreállítását szolgálják.

Az olasz államadósság a hazai össztermék (GDP) 120 százalékát teszi ki, ennél csak Görögországnak magasabb a GDP-arányos államadóssága az euróövezetben. A 10 éves olasz államkötvények hozama 6,402 százalékra, az euró bevezetése óta a legmagasabbra emelkedett csütörtökön.

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök délután megerősítette, hogy kormánya hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Bizottsággal együtt ellenőrizze az államháztartási reform és a takarékossági intézkedések végrehajtását. Az olasz kormányfő ugyanakkor jelezte: kapott ajánlatott az IMF-től pénzügyi támogatásra, de azt visszautasította, miután az "nem szükséges".

Az IMF elnöke kijelentette: Olaszország hitelességi problémával küzdA G20-ak elsősorban a görög válság továbbterjedését próbálták megakadályozni a kétnapos találkozón, amelynek a referendum elvetésével sem múlt el minden veszélye. Időközben a piacok nyomása azonban az eurózóna harmadik legjelentősebb gazdaságára és a világ negyedik legjelentősebb hitelfelvevőjére, Olaszországra helyeződött át, így Berlusconira hatalmas nyomást gyakoroltak európai partnerei Cannes-ban.

Brazília nem járul hozzá az eurózóna mentőalapjához

Brazília közvetlen módon nem járul hozzá az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSF) - mondta pénteken Dilma Rousseff brazil elnök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú, illetve vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport, a G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón a dél-franciaországi Cannes-ban.

"Nem áll szándékomban közvetlen hozzájárulásokat adni az EFSF-be. Miért tennénk mi, ha ők (az európaiak) megteszik?" - fogalmazott a brazil elnök. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy Brazília érdekelt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak növelésében.

Roussef azt mondta, hogy az úgynevezett BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) hasonló álláspontot képviselnek. Azt is hangsúlyozta hogy Peking is az IMF-en keresztül szeretne részt venni az eurózóna támogatásában, nem pedig közvetlen módon.

Az eurózóna eredetileg arra számított, hogy az EFSF jelenleg 440 milliárd eurós alapját az eurózónán kívüli országok bevonásával ezer milliárd euróra emelheti.

Brazil tisztségviselők hónapokkal ezelőtt fontolgatták, hogy a feltörekvők BRICS csoportjának más tagjaival együtt esetleg vásárolnak az európai adósságból, de a többiek vérszegény reakciója miatt elvetették ezt. 

Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa egy minapi interjújában beszélt azokról a javaslatokról, amelyek szerint a nagy feltörekvők az IMF-en keresztül közreműködhetnének az Európai Stabilitási Mechanizmus (EFSF) finanszírozásában. Rehn szerint egy ilyen lépésnek messzemenő politikai következményei volnának, és ahhoz vezetne, hogy a szóban forgó országok közvetve helyet kapnának az euróövezeti tagállamok asztalánál.

Cameron: A világ nem állhat meg az eurózóna miatt

A világ nem várhat a végtelenségig az eurózóna döntéseire az adósságválság kezeléséhez - hangsúlyozta David Cameron brit miniszterelnök.

Miután a G20-csoport országai nem tudtak arról dönteni, hogyan növeljék a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásait Görögország és Olaszország támogatása érdekében, Cameron elismerte, hogy hazája felkészült az euró szétesésének lehetőségére is.

Obama: Európa képes megoldani az adósságválságot

Az Európai Unió képes megoldani az adósságválságot - hangsúlyozta Barack Obama amerikai elnök a G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón.

"Ami Európát illeti, azért jöttünk Cannes-ba, hogy megvitassuk európai barátainkkal, hogy milyen módon tudnak kiindulni abból a tervből, amelyről a múlt héten megállapodás született a válság kezelésére. Miután meghallgattuk európai partnereinket az elmúlt két napban, biztos vagy abban, hogy Európa képes leküzdeni a nehézségeket" - fogalmazott az amerikai elnök.

Pénzügyi tranzakciós adó az Európai Unióban 2012-től

Az Európai Unióban már 2012-ben hatályba léphet a pénzügyi tranzakciós adó - jelentette be pénteken Nicolas Sarkozy francia elnök a G20-ak csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón Cannes-ban.

A vendéglátó államfő elmondta, hogy az újfajta adóról az Európai Bizottság által előkészített javaslatot az uniós állam- és kormányfők már a jövő év elején megvitathatják. Franciaország küzdeni fog azért, hogy az új adó a jövő év végéig életbe is léphessen, ígérte az elnök. "A pénzügyi szereplőknek pénzügyileg is hozzá kell járulniuk az okozott károk helyreállításához" - hangsúlyozta a francia elnök. 

Forrás: stop.hu