| 2009. május 23. szombat 03:00 |
Létrejött az egységes Magyar Református Egyház – ezrek ünnepelték Debrecenben.
– A magyarigazolvány kiadása óta ilyen jelentős lépés nem történt a magyar nemzet szimbolikus és azon túlmenő egységének kifejezésére – hivatkozott Sólyom László köztársasági elnök üdvözlő soraira, egyúttal köszönetet mondva az államfőnek Bölcskei Gusztáv püspök pénteken a debreceni Nagytemplomban, miután az aznap összeült Alkotmányozó Zsinat elfogadta az új egyházi alkotmányt, létrehozva ezáltal az egységes Magyar Református Egyházat. Az egységet kimondó egyházjogi alapdokumentumot a magyarországi, a kárpátaljai, a délvidéki az erdélyi és a partiumi részegyházak képviselői írták alá; a szlovákiai részegyház nem csatlakozott, de kinyilvánította együttműködési szándékát. A zsinati ülést követő sajtótájékoztatón Fazekas László szlovákiai püspök ez utóbbit egyháza sajátos kétnyelvűségével magyarázta, valamint azzal, hogy mindemellett szerettek volna egységes szervezetként csatlakozni a Magyar Református Egyházhoz. Továbbá, szerettek volna példát mutatni arra nézvést, hogy tiszteletben tartják egyházuk szlovák kisebbségét, remélve, hogy a szlovákiai magyarok is hasonlóban részeltetnek. Bölcskei Gusztáv püspök jelezte: korábban is egyértelművé tették, hogy a szlovákiai református egyház józan és bölcs döntésének tartják ezt a lépést ebben a helyzetben.
Pap Géza erdélyi püspök többek között kifejtette: május 22-e Erdély számára Isten csodája. Kós Károly gondolatait tovább fűzve elmondta: május 22. nyitott egy ajtót számukra, amit senki be nem zárhat. Ezért a csodáért adnak most hálát. Hozzátette: a közösség megélése gyógyírt hoz sebeikre; ennek az egységnek a megvalósulása maga a beteljesedés, Bocskai sokat idézett végrendeletében a magyarországi és erdélyi hívek egymás között való egyezsége óhajának is megfelelve.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke a következő gondolatokat fogalmazta meg az egyházegység kapcsán: „Újabb lehetőséget kaptunk, újabb küszöb van, amire ráléphetünk. Ebben nem fogunk megbotlani, hanem új lehetőségeket ad, mert átlépjük. Nagyon sok csábítás van körülöttünk, sok ágaskodó erő szeretne szétfeszíteni minket. Nekünk ebben kell megtalálnunk, hogy hogyan lehet Jézus és egymás kezét is megfogni. Az ilyen erőkkel szemben legyen holnapunk és jövendőnk.”
Forrás: Erdély Online
Kapcsolódó cikk: Vége a
szétszakítottságnak!
|
