|
Az új egészségügyi kerettörvény-tervezetnek a jövő év elejéig kell elkészülnie, majd a parlamenti jóváhagyás után versenytárgyalást írnak ki a magánbiztosítók részére. Ime a részletek.
Kinizsi Zoltán, Ritli László egészségügyi miniszter tanácsosa kedden azt nyilatkozta a Erdély Online-nak: az új integrált egészségügyi kerettörvény egyelőre a tervezés fázisában van és egyebek mellett a betegbiztosítás szabályozását is megcélozza. Létezik egy közös munkacsoport, melynek tagjai az állami egészségbiztosítási pénztár és a szakminisztérium képviselői, valamint az Elnöki Hivatal egészségügyi tanácsosa, akik azon dolgoznak, hogy tovább folytatódjon a Cseke Attila volt egészségügyi miniszter által elindított reform. Konkrét elképzelés egyelőre tehát nem körvonalazódik, viszont több variánst is elemeznek. Tervbe vették például, hogy engedélyezik a magán-egészségbiztosítók piacra lépését, melynek érdekében több európai modellt is vizsgálnak, olyan országokat, ahol magánbiztosítók vették át az állami egészségbiztosítási pénztárak szerepét. Behatóbban a holland példát elemzik, a rendszer bevezetésének technikai hiányosságairól sem feledkezve meg.
Kinizsi Zoltán a magán-egészségbiztosítók piacra lépése melletti érvként említette, hogy valószínűleg a versenyszférában kifejtett tevékenység költséghatékonyabb lenne, mint a központi állami felügyelet alá tartozó egészségbiztosító működése, ezzel együtt azonban az állami egészségbiztosító is megmaradna és koordonáló szerepet töltene be. Amennyiben tehát mindez létrejönne, azt jelentené, hogy Romániában a magánbiztosítókat is bevonnák az egészségügyi rendszerbe. Ennek egyik előnye az egészséges konkurencia lenne, mert a betegek szélesebb skálájú biztosítási opciók közül választhatnának, és ők maguk dönthetnék el, hogy hová fizetnek, ki kezeli a pénzüket.
 Dr. Ritli László miniszter egyik váradi látogatásakor készült a kép
Több változat
Egyelőre 11-12 cégben gondolkodnak, anélkül hogy megnevezték volna ezeket. A tervezetnek azonban hátrányai is vannak, például amennyiben magánkézbe kerülne a biztosítás, nehezebb lenne mindenkivel biztosítást kötni. Ugyanakkor pedig, mivel jelentős anyagi vonzatai is lesznek a projektnek- jelenleg például az állami egészségbiztosítóval kötnek szerződést a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények- a csapdahelyzet elkerülése, illetve a tiszteséges verseny garantálása érdekében csak jól konszolidált, profitorintált, komoly, nemzetközi elismertségnek örvendő, viszontbiztosítással is foglalkozó magánbiztosítóknak engedélyeznék a rendszerbe való belépést.
Az egyik lehetséges változat az volna, hogy az egészségügyi hozzájárulások teljes egészében a magánbiztosítókhoz vándorolnának. A tervek közt szerepel is, hogy egy szolgáltatói alapcsomag kidolgozását követően, mindazoknak, akik több pénzt fizetnek be a kasszába, szélesebb körű szolgáltatás járjon. Egy másik variáns szerint viszont a piac liberalizációja után csupán a hozzájárulások egy bizonyos százalékát kapnák a magánbiztosítók, mintául a magánnyugdíj-pénztárak működése szolgálna. Ugyanakkor Kinizsi Zoltán arra a veszélyre is felhívta a figyelmet: amennyiben mindenkinek szabad lesz a pálya, akár olyan extrém helyzetek is előfordulhatnak, hogy valamelyik magánbiztosító nem akar majd szerződést kötni a négyes vagy ötös besorolású kórházakkal, és jelenleg nem létezik olyan jogszabály, melynek alapján az egészségügyi minisztérium kötelezni tudná őket erre.
Az új egészségügyi kerettörvény-tervezetnek elvileg a jövő év elejéig kell elkészülnie, és csak azt követően írnak ki versenytárgyalást a magánbiztosítók számára, hogy a parlament megszavaztak a jogszabályt, melynek időpontja egyelőre kérdéses.
|
