 Horváth Dezső, 30 év
 A bíróság pénteken, nem jogerősen a másodrendű vádlottat, az elsodort lány apját ítélte életfogytiglani fegyházbüntetésre. A cigány a legkorábban 30 év múlva szabadulhat, mert az indoklás szerint személye különösen veszélyes a társadalomra. A bíró indoklásként felsorolta a vádlott által korábban elkövetett
Horváth "Öld meg a magyart!" Dezsőné, 15 évbűncselekményeket is. Öten kaptak 15 év fegyházbüntetést (első-, harmad-, ötöd-, hatod-, hetedrendű vádlott), köztük a lány anyja és egyik bátyja. A két fiatalkorú (negyed-, illetve nyolcadrendű) vádlottra - így a lány másik bátyjára is - 10 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő börtönbüntetést szabtak ki.
Mellékbüntetésként a bíróság valamennyiüket 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Czibrik Attila tanácsvezető bíró felidézte a 2006-ban történteket, majd kijelentette: ki kell mondani, hogy a vádlottak szó szerint agyonverték Szögi Lajost, addig ütötték-rúgták, ameddig élt, s szándékuk ölésre irányult. Különösen súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy a férfit a gyermekei szeme láttára verték agyon a cigánybűnözők.
 A két Horváth Dezső. Ártatlan, üldözött, kirekesztett, dolgozni és beilleszkedni vágyó romák. Az igazi áldozatok.
A bíró úgy fogalmazott: a vádlottak - utóbb már pontosan meg nem határozható sorrendben és módon, egymás tevékenységét tudva és közösen - legalább öt-tíz percen át, szakaszosan, "rendkívül brutális módon, emberi mivoltukból kivetkőzve, kitartóan bántalmazták a sértettet". Az ítélet súlyosságára utalva azt mondta: a vádlottak a bűncselekmény elkövetésekor teljen beszámíthatóak voltak, kóros indulat, illetve szeszesital befolyása alatt nem álltak.
A bántalmazás előzményét úgy értékelte: a vizsgálatok szerint a gyermekkorút nem gázolta el a gépkocsi, ugyanis Szögi Lajos autóján semmilyen nyom, ruhafoszlány nem volt kimutatható, emellett a "kislánynak" sem volt különösebb sérülése. A bíró hozzátette, hogy az ötödrendű vádlott "Öljétek meg a magyart!" kiáltása indukálta az indulatok elszabadulását. Mint mondta, a különös kegyetlenség valamennyi vádlott esetében fennáll: az ötödrendű vádlott (az anya) felbujtóként, a többiek társtettesként vettek részt a bűnügyben.
Arra is kitért, hogy a bántalmazást, illetve annak egyes részeit a kapualjakban és az utcán nagy számban nézték helyi lakosok, "teljes közönyösséget mutatva az áldozat sorsa iránt". Szögi Lajos gyermekeinek - akik végignézték apjuk agyonverését - senki nem segített, ők sokkos állapotba kerültek. Czibrik Attila közlése szerint a bűncselekmény után megkezdődött az elkövetők "összebeszélése", a bántalmazáskor viselt ruhák megsemmisítése és a tisztálkodás. Mivel a helyszínt a rendőrök nem zárták le hermetikusan, nem számoltatták el a jelenlévőket, a büntetőügy felderítése rendkívül nehézzé vált.
A nyolcadrendű vádlott (a purdé egyik bátyja) pénteken a bíróság előtt közölte, hogy bűnös és vallomást akar tenni. A bíró erre úgy reagált: kicsit elkésett. Ügyészi indítványra az eddig börtönben lévő hat vádlott továbbra is fogvatartott marad. A mostanáig házi őrizetben tartott két férfit - a negyed és a nyolcadrendű vádlottat, akik a bűncselekmény elkövetésekor még fiatalkorúak voltak - a bíróságon megbilincselték, ők a szirmabesenyői fiatalkorúak börtönében töltik előzetes letartóztatásukat. Indoklásként a bíró azt mondta: a súlyos ítélet miatt fennállhat a szökés, elrejtőzés veszélye.
Valamennyi vádlott fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen; volt, aki téves minősítés miatt, mások felmentésért, illetve enyhítésért. A másod- és az ötödrendű vádlott (a lány apja és anyja) felmentést kért, téves minősítésre, súlyos eljárási hiányosságokra és a bűncselekmény helyszínén tapasztalt hiányosságokra (például a tényállás szerintük nem megfelelő rögzítésére) hivatkozva.
Az eljárás díját, amely csaknem 6 millió 400 ezer forint, a bíróság nagyrészt a vádlottakra terhelte. A tárgyaláson jelen volt Szögi Lajos egyik lánya - aki ott volt a bántalmazáskor - és a férfi édesapja is. Az apa azt mondta: egyetért a bírói döntéssel, hiszen a vádlottak a legsúlyosabb ítéletet kapták, de ő személy szerint visszaállítaná a halálbüntetést, mert a fogva tartás nem mérhető össze fia szenvedésével.
Az eljárás további szakaszát a Debreceni Ítélőtábla folytatja le.
(MTI nyomán)
Gyakorlatilag a vádhatóság indítványozta büntetési tételeket rótta ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a 2006 októberében Olaszliszkán elkövetett lincselés vádlottjaira, egyikük életfogytig (azaz harminc évet) tartó, a többiek 15-15, illetve 10 év fegyházbüntetést kaptak - értesült a HavariaPress.
A pénteken délelőtt megszületett elsőfokú – egyelőre nem jogerős - ítélet szerint az ügy másodrendű vádlottja, az elsodort lány apja harminc év múlva szabadulhat legkorábban "életfogytig" tartó büntetéséből.
Az ügy további öt vádlottja - köztük a lány bátyja, valamint felbujtóként elítélt anyja - 15-15 év fegyházbüntetést, az eddig házi őrizetben lévő két fiatalkorú vádlottja pedig fejenként 10 év letöltendő szabadságvesztést kapott.
A gyilkos cigányoknak vélhetően lesz képük fellebbezni az ítélettel szemben, így az várhatóan nem emelkedik jogerőre.
Kapcsolódó:
A.S. plusz kommentárja: Talán mondanunk sem kell, hogy a fajvédő médiumok az ítélet kapcsán megint náciztak egy sort. Idézzük például a zsIndex cikkének második részét:
"A brutális gyilkosság felszította a cigány–magyar ellentétet, Szögi Lajos halálát a szélsőjobboldal ügyesen használta fel saját céljaira, 2006 ősze óta neve rendszeresen elhangzik a szélsőjobboldali demonstrációkon, így például azon is, amelyet a szocializmus levetett bűnügyi szófordulatát újrahasznosító Jobbik kifejezésével élve a cigánybűnözés áldozatainak emlékére tartottak.
Szögi halála így túlmutat a család tragédiáján, a tiszavasvári tanár fogalommá vált, az olaszliszkai gyilkosság pedig a szélsőjobboldal állandó hivatkozási alapjává. A felfokozott indulatokra jellemző, hogy a gyilkosság után Olaszliszkán a retorzióktól rettegtek, a bűncselekményt követő napokban többször is elterjedt a faluban, hogy szkinhedek jönnek megbosszulni Szögi halálát. Bár pogrom végül nem volt, a faluban emlékművet állítottak a gyilkosság helyén, ahol a szélsőjobboldal rendre megemlékezéseket tart, ezek pedig mindig feszültségeket okoznak. Előfordult már az is, hogy szolgálaton kívüli rendőrök cigányfattyúztak és fenyegetőztek főbelövéssel, miután koszorút helyeztek el az emlékműnél."
1.) Idézet: "Szögi Lajos halálát a szélsőjobboldal ügyesen használta fel saját céljaira". Kedves Olvasók! Láttak ugyanettől a zsIndextől a cigányok elleni leszámolások (különösen a ballib oldalnak olyannyira égő pécsi, cigányok által elkövetett gyilkosság) kapcsán olyan cikket, amely például azt írta volna, hogy "Kolompár-Mohácsi- Teleki-Gyurcsány- Bajnai-az SZDSZ-az MSZP mennyire ügyesen használja fel ezeket az eseteket saját céljaikra: politikai karrierjük, erejük, szavazóbázisuk, legitimációjuk építgetésére"? Nem? Ugye, hogy megint "félrehord" az a zsIndexes fegyver?
2.) Az is jellemző a zsIndexre, hogy az emlékművre mint a cigányellenes pogrom helyetti Gonoszra hivatkozik a "pogrom nem lett, emlékmű viszont igen"-szerkezettel. Amit szintén a "szélsőjobboldal" használ. Természetesen zsIndexék fajvédő firkálmányában arról sem olvashatunk, hogy jóravaló romáink szeméttartónak használják az emlékművet, ill. hogy az egyik házi őrizetben levő purgyé, "bűnbánatának" kifejezéseként, lövöldözik rá. Apropó, bűnbánat. Még a balliberális Népszava is elismerte, hogy egyáltalán nem bánják cigányaink azt,ami történt. Ez mind-mind kimaradt ebből a vonalas, fajvédő firkálmányból. Ott csak a "szélsőjobb" meg a Jobbik fikázására volt hely, az egyéb, fontos körülmények részletezésére nem.
Forrás: kuruc.info
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
- 2009. június 14. 00:47 |
Cigány nehézfiúk járőröznek
