|
Ellenjelöltek nélkül választják újra a Fidesz elnökét és alelnökeit a párt vasárnapi kongresszusán. Navracsics Tibor nem tud visszakerülni a vezérkarba. Sem Orbán Viktornak, sem a Fidesz négy alelnökének nem lesz kihívója a párt 24. tisztújító kongreszusán.
A jelölési folyamat már május végén lezárult, Orbán mellett újraválasztják alelnöknek Kósa Lajost, Pelczné Gáll Ildikót, Pokorni Zoltánt és Varga Mihályt is.
Első hatalomrakerülése után egy évvel Orbán Kövér Lászlónak adta át a pártelnöki posztot. 1999-ben hivatalosan azért volt erre szükség, mert a kormányzás miatt a párt tetszhalottá vált, valójában viszont az önálló politikai vonalat vivő titkoszolgálati minisztert csak fölfelé buktatva lehetett eltávolítani a nemzetbiztonsági területről (illetve a kormányból). Információink szerint tavasszal ismét fölmerült a két pozíció szétválasztása, de ezúttal Orbánnak sem szüksége, sem oka nem volt a hatalom megosztására.
A négy alelnök a 2007-es kongresszus óta tagja az elnökségnek, Kósa tavaly óta ügyvezetőként is helyettesíti Orbánt a Fidesz élén. A debreceni polgármesternek személyesen a miniszterelnökkel, Pokorninak pedig az Orbán-kormány oktatási államtitkárával, Hoffmann Rózsával volt konfliktusa, de egyikük pozíciója sem kérdőjeleződött meg a pártvezetésben. Fideszes forrásaink szerint Orbánnak eszébe sem jutott konfrontációt vállalni velük a tisztújítás okán, mert azzal megteremtette volna a magvát a belső ellenzékének. A polgármesterek hatalmi súlya amúgy is jelentősen mérséklődik majd, ha a következő választásokon dönteniük kell képviselői és városvezetői pozíciójuk között.
Varga és Pelczné a vezérkaron belül Orbán feltétel nélküli támogatói; a miniszterelnökségi államtitkár rendelkezik is az alelnökséghez elegendő kongresszusi küldöttel, az európai parlamenti képviselőhöz viszont kizárólag a párt- és miniszterelnök ragaszkodik. Ezért is nem lehet több jelölt mint pozíció: a másik eset forrásaink szerint minden bizonnyal Pelczné vereségével végződne. Négy éve miatta kellett kettőről négyre emelni az alelnökök számát, majd amikor kiderült, hogy a kormányfővel korántsem bizalmi viszonyt ápoló Pokorni biztosan bekerül a testületbe, Schmitt Pál jelenlegi államfőnek kellett visszalépni a javára.
A miskolci politikus, Pelczné helyett pedig többen szívesen látták volna Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási minisztert, aki 2010 előtt elnöki kabinetfőnökként meghívottja, majd parlamenti frakcióvezetőként tagja volt az elnökségnek. A választási győzelem után azonban Orbán ragaszkodott hozzá, hogy egyedül ő maga láthasson át minden területet, a pártvezetés tagjai ne kapjanak kormánytisztséget, és fordítva.
Ezenkívül Navracsics és tárcája a Fideszen belül a mérsékeltek közé tartozik, alkotmányossági-törvényességi aggályai miatt többször keveredett vitába Lázár János frakcióvezetővel, Rogán Antal belvárosi polgármesterrel, Szalai Annamária médiahatósági elnökkel vagy Polt Péter legfőbb ügyésszel, de az alkotmánybírósági hatáskörszűkítésnél magával a miniszterelnökkel került szembe. Emiatt rendre a Fidesz-elnökség által láttamozott egyéni képviselői indítványokkal kerülik meg az igazságügyi tárcát: Navracsics nem véletlenül szeretett volna bekerülni, ellenfelei nem csoda, hogy kint akarják tudni.
Az elnökség stratégiai kérdésekben a kormányoldal egyik ügydöntő fóruma. Az elnökön és az alelnökökön kívül tagja a frakcióvezető, az EP-delegációt irányító Szájer József, valamint választmányi elnökként Kövér is.
Mivel a vezetésben a vázolt okok miatt átrendeződés nem várható, a tisztújító kongresszus voltaképpen tét nélkül zajlik majd. A kormányzás átvétele után 14 hónappal, az EU-elnökség lezárultával, az alkotmányozás, a kínai miniszterelnöki és ameriakai külügyminiszteri látogatások után várhatóan öntömjénezéssel üti el az időt vasárnap a másfélezer küldött. Kevés az esély arra, hogy Orbán kormányátalakítást vagy valamilyen stratégiai fordulópontot jelentsen be a Millenáris Parkban. Az előbbire minden bizonnyal az év végéig nem kerül sor, a másikkal vélhetően megvárják a ciklus középső évét.
| 
