|
A belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez való román és bolgár csatlakozás kérdéséről folytattak vitát szerdán Brüsszelben az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, és az EP-képviselők túlnyomó többsége amellett érvelt, hogy ne alkalmazzanak kettős mércét, tegyék lehetővé e két EU-országnak is a Schengen-tagságot.
Csütörtökön az EP állásfoglalásról is szavaz ebben a kérdésben.
A vita hátterében az áll, hogy az unióhoz eddigi legutolsóként, 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária az Európai Bizottság és az EU-tagállamok értékelése szerint is eleget tesz a Schengen-tagság lefektetett kritériumainak, a tagországok belügyminisztereinek szeptemberi tanácskozásán azonban Hollandia és Finnország ellenállása miatt mégsem született döntés e két ország schengeni befogadásáról.
A Schengen-taggá válás alapvető feltétele az EU külső határainak megfelelő védelme. Ezt Románia már tavaly, Bulgária pedig – a török határ mentén – idén tavaszra kiépítette. A június végén zárult magyar EU-elnökség utolsó belügyminiszteri tanácskozásán a két ország technikai felkészültségét a tagállamok képviselői is elismerték.
Több tagország azonban olyan fenntartásokat fogalmazott meg, hogy Romániában, illetve Bulgáriában túlságosan elterjedt a korrupció és a szervezett bűnözés, ezért e két országot kockázatos lenne beengedni a schengeni övezetbe. Szeptemberben végül a hollandok és a finnek ellenállásán hiúsult meg a két ország befogadása.
A szerdai EP-vitában nagyon sok képviselő – elismerve a korrupció és a bűnözés elleni küzdelem általános fontosságát – amellett érvelt, hogy miután a két ország teljesítette a lefektetett kritériumokat, “meccs közben nem szabad a kapufát odébb tolni”, nem lehet új feltételeket támasztani.
Az ellenoldal részéről a holland Peter van Dalen azzal igyekezett plasztikussá tenni az elzárkózók érveit, hogy az állami mentőövre rászoruló Dexia bankház esetét hozta fel hasonlatként. Mint mondta, a Dexia “átment minden vizsgán”, jól szerepelt a stressz teszteken, mégis bajba került. Szerinte Románia és Bulgária is hiába vizsgázott le eredményesen a technikai kritériumok teljesítéséből, schengeni tagságuk esetén súlyos problémák keletkeznének.
A vitában a magyar EP-képviselők közül a néppárti Gál Kinga emlékeztetett arra, hogy az unió korábban már sokszor követett el – később nehezen helyrehozható – hibát a kettős mérce alkalmazásával. Ezt szerinte most nem szabad megismételni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felmérések tanúsága szerint a romániai és bulgáriai fiatalok különösen nagy fontosságot tulajdonítanak a szabad mozgás európai vívmányának.
A szocialista Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy ez a mostani vita az európai szolidaritás válságát mutatja – azt, hogy még mindig vannak az unióban első- és másodrendű tagállamok.
Írásos hozzászólásában az ugyancsak szocialista Göncz Kinga azzal érvelt a román és a bolgár Schengen-tagság mellett, hogy “ha valamire igazán nincs szüksége az Európai Uniónak a válság közepén, az épp a tagállamok közti bizalmatlanság és az indulatok növekedése”.
A jobbikos Szegedi Csanád azt mondta felszólalásában: addig nem tudja támogatni Románia Schengen-csatlakozását, “amíg a székely területi önrendelkezés vagy az érmelléki magyarok autonómiakérdése megoldatlan marad”.
| 
